Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
4847 Köszönöm szépen, elnök asszony. Örülök, hogy rendesnek titulált. Remélem, megszolgálom ezt a kitüntető minősítést. Azzal szeretném kezdeni, hogy magam nem szívesen ültem itt a napirend előtti vitá kon, ugyanis valóban nem tartottam helyesnek azt, hogy ebben a Házban - sose mondtam el ugyan eddig - vannak elsőosztályú és másodosztályú képviselők. A másodosztályú képviselők, azok végighallgathatták itt a napirend előtti felszólalásokat, míg az elsőosz tályú képviselők hozzászólhattak és vitatkozhattak. És szeretném Sándorffy Ottó képviselőtársamat emlékeztetni arra, hogy mind a ketten ebbe a kategóriába tartoztunk - még ha más tekintetben van is különbség. Ilyen értelemben tehát, ha a napirend előtti f elszólalás úgy kerül szabályozásra, hogy minden képviselőt megillet a jog, akit a képviselőcsoport erre felhatalmaz, akkor valami szerény előrelépés történik. Természetesen ez sem tekinthető a teljes megoldásnak. Én elég sok napirend utáni felszólalást tet tem ebben a Házban, amikor úgy éreztem, hogy valamiről fontos elmondani a magánvéleményemet, illetve azok véleményét, akik talán adnak a szavamra. És valóban azt tudom mondani, külföldi parlamentekben is létezik - noha nem mindegyikben - a napirend utáni f elszólalás intézménye, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel. Egyébként saját képviselői tapasztalatomból azt tudom mondani - nyilván önök is ezt tapasztalják , hogy a rádióközvetítést is elég sokan figyelik. Azok, akik érdeklődnek a közélet iránt, a parlam enti viták iránt, azok ott. Az ember olyat mond el - már elnézést, tisztelt képviselőtársaim , aminek súlya van, ami érdekes, vagy akárcsak botrányos, akkor odafigyelnek és a reakciókból le tudja mérni, hogy a televízióközvetítés utáni vitáknak is van hal lgatottsága, van érdeklődés irántuk. Még egy dolgot hadd mondjak. Tulajdonképpen ezért szerettem volna jelentkezni. És tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, szeretném, ha elhinnék, hogy őszintén beszélek, és nem valamifajta kormánypárti propagandának szánom ezt. Újságíró vagyok. Újságíró voltam meglehetősen hosszú ideig. És tudom, hogy egy véleménynek akkor van súlya, ha viszonylagos ritkasággal hangzik el. Elnézést a rossz magyar kifejezésért. Magyarán, hogyha a tisztelt televíziónéző bekapcsolta az adást é s azt látta, hogy mondjuk részint ötpercesek, részint kétpercesek formájában egy délelőtt rendkívüli ügyben 25 ellenzéki hozzászólás hangzott el, akkor annak számára, aki valamit ért a sajtó, a média működéséhez, az tudja, hogy ez a 25 hozzászólás egymást gyengítette. (15.00) Én tehát hogyha - és ezt őszintén mondom, és nem szeretném, ha a szavamon kellene fogniuk, de őszintén mondom és ekként fogok cselekedni - hogyha valaki a napirend előtti felszólalást teljesen megszüntetné, akkor én egészen biztosan ne mmel szavaznék erre. Remélem, hogy ilyen ötlet nem is merült fel a parlamentben. Azt hiszem, ha egy frakciónak egy héten egy napirend előtti felszólalási lehetősége van televíziós időben - és ez maradjon így - és erre felkészül, akkor ennek, tisztelt képvi selőtársaim, nagyobb súlya van, mint hogyha egy héten, mondjuk e heti példát véve három ülésszak van, mondjuk hogyha tizenöt alkalommal felszólal egy ellenzéki pártból a képviselőcsoport vezetője részint ötperces, részint kétpercesben. Ilyen értelemben teh át azt hiszem, hogy a ritkább lehetőség felelősséggel jól kihasználható. Utaltam már, tisztelt képviselőtársaim, az Európa Tanácsbeli tapasztalatokra, egyébként valóban azt hiszem, nem ebben a ciklusban természetesen, hiszen ez már végképp sportszerűtlen lenne, de el kellene hosszú távon gondolkozni azon, hogy általában a hozzászólási idő végtelensége, korlátlansága helyes vagy pedig változtatni kellene. Még egyszer szeretném leszögezni: az ellenzéki képviselők jól és kulturáltan nem éltek vissza ezzel a l ehetőséggel. Ilyen értelemben tehát valódi obstrukció szerintem ebben a Házban még nem történt. Mondjuk a mostani 1200 módosító indítvány esetleg talán súrolja ezt a példát, de hát négyévente egyszer, gondolom, hogy ez is benne van a parlamenti játékszabál yokban. A politikai vitanap, amit talán Hack Péter képviselőtársam említett, valóban, azt hiszem, kormánypárti oldalon mindannyian egyetértenénk azzal, hogy havonta egyszer rendszeresen legyen politikai vitanap, és akkor az ellenzék és kormánypártok ott el mondhatnák az adott témában a véleményüket.
