Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ÉRSEK ZSOLT (MSZP):
4805 alelnöki tisztet az állami sportvezetés mindenkori vezetője tölti be, a másik két alelnök pedig választás útján kerül a vezetőségbe. Az olim piai mozgalom nemes eszméinek a terjesztése és az olimpizmus elméleti kérdéseinek kutatása érdekében a MOB létrehozta a Magyar Olimpiai Akadémiát. Az alapszabályzatban megfogalmazott feladatok végrehajtását a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége által létre hozott szakbizottságok segítik. Jelenleg 5 ilyen szakbizottság működik, ezek a szakmaitudományos, az orvosi, gazdasági, sportolói és van egy kegyeleti szakbizottság is. A Magyar Olimpiai Bizottság hazai elismertsége évről évre erősödik, különösen a versen ysport területén, a volt olimpikonok körében. Az olimpiai mozgalomban való részvételünk, a játékokon való sikeres szerepléseink nemzetközi elismerést vívtak ki. Ezen hagyományokra építi a MOB a nemzetközi munkásságát, kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Oli mpiai Bizottság 197 tagországával, nemzetközi tanácskozásokat szervez és különböző nemzetközi sportszervezetek testületeiben képviselteti magát és a magyar sportot. A 101 éves Magyar Olimpiai Bizottság minden elfogultság nélkül nagy tekintélynek ö rvend a világban, amelynek alapja a hosszú történelmi múlt, a kiemelkedő olimpiai eredmények és a magyar sportszakemberek általános nemzetközi elismertsége. Mindössze 7 nemzeti olimpiai bizottság büszkélkedhet hasonló, hosszú olimpiai tagsággal, mint a Mag yar Olimpiai Bizottság. Kiemelkedő olimpiai szereplésünket jelzi a 396 olimpiai érem, ebből 134 aranyérem. Magyarország a lélekszámhoz viszonyított megszerzett érmeket figyelembe véve, a télinyári játékok érmeit tekintve Svédország és Finnország mögött a 3. helyet foglalja el. A rangsorban, ha csak a nyári játékokon elért eredményeket vesszük figyelembe, akkor a 197 nemzet közül hazánk az első helyen áll. Magyarországot a világban kimondottan sportnemzetnek és a sportot sikerágazatnak tekintik. A magyar sp ortsikerek egyik legfontosabb része sportolóink tudása mellett sportszakembereink felkészültsége és nemzetközi elismertsége. Gondolok itt elsősorban a sportvezetőkre, sportdiplomatákra, edzőkre, sportorvosokra, sporttudósokra. Az utóbbi években a magyar sp ort és az olimpiai mozgalom számára az anyagi erőforrások korlátozott lehetőségei jelentik a legnagyobb problémát. Ez egyesületek megszűnését, szakosztályok feloszlását, az utánpótlásnevelés visszafogását, a felszerelések beszerzésének, a létesítmények ka rbantartásának, építésének korlátozását, a tudományos munka háttérbe szorulását, a szakemberképzés visszafogását, az edzőtáborok radikális csökkentését, fontos hazai versenyek rendezéséről való lemondást, a nemzetközi versenyekről való távolmaradást jelent i. Kétségtelen, hogy kialakulóban van egy új szemlélet, amely a vállalkozóbb jellegű MOB szövetségi és egyesületi munkát jelenti, de ez elviszi a szakembereket a sportszakma művelésétől. Ugyanakkor a marketing és vállalkozás jellegű munkához az erre specia lizálódott munkaerők kellenek, mellyel még ezek a sportszervezetek sajnos nem rendelkeznek. A Magyar Olimpiai Bizottság a nehézségek ellenére talán elsőként találta meg azt a lehetőséget, hogy marketingmunkával támogatókat talált az olimpiai mozgalom számá ra, mely támogatóktól befolyt összeget az olimpikonok felkészítésére fordítja. Ez azonban csak mintegy 35%át teszi ki annak az összegnek, ami az olimpiai felkészüléshez és részvételhez kellene, így a MOB sem tudna létezni rendszeres állami támogatás nélkü l. A sporttörvény egyik legfontosabb feladata, hogy tisztázza azokat a kereteket, lehetőség szerint biztosítsa azt a hátteret, mely a sport optimális működéséhez szükséges biztosítékokat adja. Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetem önöket, hogy a XXVII. N yári Olimpiai Játékokat Atlantában rendezik 1996. július 19e és augusztus 4e között. Magyarországról mintegy 200 sportoló és 120 kísérő szakember és közel 140 médiaképviselő utazik. A Magyar Olimpiai Bizottság ezzel a küldöttséggel a közepesnél nagyobb k ategóriájú csapatok közé sorolandó. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében kb. 170190 pontot tervezünk, amellyel a 197 nemzeti olimpiai bizottságban az első tízben szeretnénk végezni.
