Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
4794 bizonytalanságára való hivatkozással. A költségvetések megalapozottsága forrásoldalról általában nem volt megfelelő. Jellemző volt a kiadások sportszakmai igények nélküli megtervezése, melynek bev ételi fedezete részben hiányzott. A költségvetés készítésekor, elfogadásakor ugyanis a sportegyesületeknek nem volt információja az éves támogatások összegéről, átadásának időszakáról, és sokszor hiányzott a finanszírozó támogatásra vonatkozó kötelezettség vállalása. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszéki vizsgálat csak megerősíti mindazt, amit a sportegyesületek súlyos gondjairól mindenki tud, aki a magyar sporttal foglalkozik. A sportfinanszírozás rendszere 1989 óta jelentős mértékben megváltozott. A válto zás a sportszervezetek többsége számára rendkívül súlyos következményekkel járt, s veszélyeztette működésüket. A legnagyobb mértékű visszalépés a sportegyesületek terén következett be, összefüggésben számos jelentős támogatást nyújtó bázisszerv meggyengülé sével, illetve megszűnésével, például bányászat, nehézipar, mezőgazdasági nagyüzemek stb. Ezenkívül az országos, megyei, fővárosi kiemelt egyesületek pénzügyi támogatási rendszerének megszüntetésével, valamint a közterhek jelentős, szinte elviselhetetlen m értékű megnövekedésével. Amíg a Magyar Olimpiai Bizottság és a sportági szakszövetségek költségvetésük jelentős részét továbbra is az állami forrásokból kapják, addig a sportegyesületek túlnyomó többsége a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok különböző mér tékű, de általában igen szerény támogatásán kívül csak a nemzeti sportalapból részesülhetett az elmúlt időszakban csekély támogatásban. Az előttünk fekvő sporttörvénytervezet meghatározza külön a helyi önkormányzatok, s külön az állam feladatait a sport kü lönböző területein. Az állam feladatai között szerepel, hogy támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, fogyatékosok sportját, az olimpiai mozgalmat és a versenysportot. A törvénytervezet szerint egy új társadalmi testület, a Sporttanács - amelynek létrehoz ását itt többen megkérdőjelezték - lesz hivatott arra, hogy kidolgozza a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztásának elveit, irányait, s ellenőrizze az ennek megfelelő felosztást. Az alapvető kérdés az, hogy a sp ort állami támogatására milyen források állnak rendelkezésre. A törvénytervezet szerint az állami feladatok ellátásához egyrészt az OTSH rendelkezik bevételi forrásokkal, másrészt létrehozásra kerül két közalapítvány. Az OTSH, amelynek feladatai között a v ersenysport, az utánpótlásnevelés és a fogyatékosok sportjának támogatása is szerepel, a következő bevételi forrásokkal rendelkezik: költségvetési támogatás, az OTSH felügyelete mellett szervezett szerencsejátékbevétel, és az esetleges sportingatlanok ér tékesítéséből származó bevétel. A Nemzeti Sport Közalapítvány, amelynek feladata az olimpiai mozgalom, a versenysport, s az utánpótlásnevelés állami feladatainak az ellátása, következő bevételi forrásokra tehetne szert: a kormány által biztosított egyszer i induló vagyon és hozadéka, költségvetési támogatás, a totó játékadójának 100%a, és az esetleges támogatók, adományozók befizetései. A másik közalapítvány a nemzeti ifjúsági és szabadidősport, Az Egészséges Életmódért Alapítvány lenne, amely, igaz, hogy évről évre csökkenő költségvetési támogatás mellett, de valójában alapítványként már évek óta működik. Ennek a feladata lenne a gyermek- és ifjúsági szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása. Ez utóbbi közalapítvány bevételi forrásai a kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka, költségvetési támogatás, az önkormányzatok hozzájárulásai és adományok, támogatók befizetései lennének. Egyetértek azzal, hogy a törvénytervezet komoly és ellenőrizhető feltételekhez köti a költ ségvetési és közalapítványi támogatásban való részesülést. A törvénytervezet szerint ilyen támogatásban csak olyan sportszervezet részesülhetne, amely elszámolt az előző évben kapott támogatással, nincs lejárt köztartozása, illetve azt folyamatosan, előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti, és rendelkezik saját forrással is. Ezenkívül a támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az előző évi beszámolót és a pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat hiányt. Véleményem szerint ezek a követelmények a s portegyesületek és szakszövetségek igényeinek is megfelelnek, hiszen a különböző formában működő sportszervezetek valódi fejlődése, feltételeinek
