Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
4773 Én úgy gondolom, hogy helyes az a változtatási irány, amit ez a törvényjavaslat megfogalmaz. A nyilvántartás és a törvényességi felügyelet az OTSHhoz kerül, ugyanakkor nagyon fontos garanciális elem, hogy megmarad a bírósági kontroll. Végül arról beszélnék, hogy milyen ez a javaslat, milyen ez a törvényjavaslat. Elismerem, lehetne jobb. De úgy gondolom, hogy feltétlenül javítható. Tudomásom szerint számos módosító javaslat készült valamennyi párt részéről. Gondoljuk á t közösen, hogy ezek közül melyek a legjobbak, és javaslom, hogy pártállástól függetlenül a legjobbakat fogadjuk el valóban. A legfontosabb a finanszírozás biztonsága. Én nagyon kérem a Pénzügyminisztériumot, lássa be: a magyar sport jövőjéről van szó. Fog adják el az ebbe az irányba mutató javaslatokat. Kérem, hogy a parlament a módosításokkal együtt még a nyári szünet előtt - és természetesen az olimpia előtt - fogadja el a törvényt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót G yőriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Mint egykor volt amatőr sportoló, nem sokat tudnék hozzátenni a sporttörvény alapjainak vezérszónoki tárgyalásá hoz, inkább szeretnék az egyes sportcélú ingatlanok helyzetéről szót ejteni, legfeljebb egykét megjegyzést tennék az előttünk álló alaptörvényjavaslatra is. A sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kétségtelenül a magyar társadalom egyik id őszerű kérdése. Időszerű, mivel a sport fejlődése - beleértve a tömegsportot is , de egyáltalán a sportegyesületek működése nagymértékben függ a sport célú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezettségétől, hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem fog fejleszte ni, ha fennáll az ingatlan elvesztésének veszélye, a használati jog esetleges megszűnése, és így elvész a ráfordítás. Hangsúlyozni kívánom, hogy fontosnak tartom a törvényjavaslat napirendre kerülését, annál is inkább, mivel a társadalmi szervezetek kezelő i jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény eredetileg az 1991. június 30át határozta meg határidőként azt, hogy megszülessen a javaslat a végleges hasznosításra. Várható lett volna, hogy - kormányoktól függetlenül - az illetékes minisztérium a rendelkezésre álló hosszú időben alaposan körbejárja és megvizsgálja a témát, és a kérdést a kellő elemzések elvégzése után átfogóan és megnyugtató módon előterjeszti. (9.20) A törvényjavaslatot végigolvasva azonban kénytelen voltam arra a következtetés re jutni, hogy indokoltnak vélt elvárásainkban ismét csalódnom kellett. Valójában a javaslat csak részben és meglehetősen felületesen rendezi a kérdést, legalább annyi problémát vetve fel, mint amennyit megold. A törvényjavaslattal kapcsolatos alapvető ké rdések három fő csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozik az a problémakör, hogy a sporttevékenység fogalma, illetve a sportszervezetek mibenléte a törvényjavaslat szempontjából nem kellően tisztázott. Szükséges lett volna egyértelműen definiálni ma gában a törvényjavaslatban azokat a sport, illetve tömegsport tevékenységeket - köztük az iskolai testnevelés kérdését is , amelyre a törvény vonatkozik. A sportszervezet fogalmát a törvényjavaslat ugyan igyekszik pontosabban meghatározni, azonban ez azé rt félrevezető, mert ezeknek a szervezeteknek csak egy részét érinti a készülő törvény. A második problémakör abból adódik, hogy nem pontosan meghatározott a maguknak a sport célú ingatlanoknak a fogalma sem: a részletes indoklás már kivételt fogalmaz meg, azaz értelmezése szerint a törvényjavaslat nem szabályozza azokat az ingatlan vagyontárgyakat, amelyek rendeltetése vegyes jellegű, tehát "részint sportcélokat, részint jóléti célokat szolgál". Ezt idézetként mondtam el a törvényjavaslatból. Minderről a t örvényjavaslat 2. §ban szó sincs. Itt csak az szerepel, hogy
