Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
472 A határozathozatalt követően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása következik; majd a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, továbbá a ka tonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folytatására kerül so r; végül az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájának folytatásával fejezzük be mai ülésnapunk munkáját. A polgári védelemről szól ó törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1647. számon, a bizottságok ajánlásait T/1647/ 1215. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európában és Magyarországon végbement történelmi méretű átalakulá s, a demokratikus jogállam és polgári társadalom, valamint az európai normákhoz igazodás igénye megköveteli, hogy a Magyar Országgyűlés olyan törvényeket és határozatokat hozzon, amelyek garantálni képesek hazánk szuverenitását, az ország polgárainak békéj ét és biztonságát, a törvényes rendet fenyegető veszélyek elhárítását. Az ennek megfelelő törvényi alapok, mint az alkotmány, a honvédelmi alapelvek, az új honvédelmi törvény és a társadalom demokratikusan működő intézményei meghatározó jelentőségűek a ren dkívüli helyzetek törvényi szabályozása szempontjából. Korszerű jogi alapokra helyezve új garanciarendszer működtetése a cél mind a béke, mind a rendkívüli körülmények közepette. A honvédelem egészét átfogó és törvényekkel szabályozott biztonsági rendszer tehát nemcsak a külső fegyveres jellegű, hanem az egyéb veszélyek megelőzésének és elhárításának feltételeit is tartalmazza, ami kiterjed az állampolgárok vagyon- és életbiztonságát fenyegető helyzetekre is, így többek között az ipari vagy természeti, ille tve a humanitárius katasztrófák kezelésének törvényi szintű szabályozására is. A mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változások szükségessé tették a honvédelemre vonatkozó joganyag átalakítását, részeként a polgári védelem új, törvényi szintű sza bályozását is. A polgári védelemre vonatkozó hatályos jogszabályok csak részben felelnek meg a működés, az irányítás és a végrehajtás követelményrendszerének. A honvédelemről szóló törvény azt tartalmazza, hogy a polgári védelemről külön törvényt kell alko tni. Ennek előkészítése több éven át folyt. Felgyorsította a törvényalkotás folyamatát az Alkotmánybíróság 1995 tavaszán hozott határozata, mely alkotmányellenesnek minősítette egyebek között a tűz- és polgári védelem központi irányításáról szóló, az előző kormány által meghozott rendeletet. A határozat okfejtése szerint a honvédelemről szóló 1994. január 1jén hatályba lépett törvény szerint a polgári védelemmel kapcsolatos törvényi szabályozásnak magában kell foglalnia a polgári védelmi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályokat is. A honvédelmi törvény minden olyan hatáskört, amelyet a törvény nem utal más szerv hatáskörébe, a honvédelmi miniszter hatásköreként jelöl meg. Olyan törvény, amely a belügyminiszter polgári védelmet irányító jogkörét megállapítaná, nem létezik, így a hatályos
