Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Barsiné Pataky Etelka (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Miért belépési díj a beruházási hozzájárulás?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
4679 érdekeiről van szó, nehogy félreértsenek. Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy közigazgatás csak akko r működhet, ha az emberek stabilan érzik magukat a helyükön. Ilyen mondvacsinált, a minisztériumról a felelősséget elterelő akciók nem alkalmasak arra, hogy egy országban működőképes közigazgatás alakuljon ki. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (14.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Viszontválasz illeti meg a miniszter urat, miniszter úr jelzi, hogy nem kíván a viszontválasz lehetőségével élni. (Taps az MDF felől.) Barsiné Pataky Etelka (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Miért belépési díj a beruházási hozzájárulás?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek "Miért belépési díj a beruházási hozzájár ulás?" címmel. Miniszter úr távollétében - hogyha a képviselő asszony elfogadja - az államtitkár úr válaszol. Képviselő asszony elfogadta a helyettesítést, megadom a szót Barsiné Pataky Etelka képviselőnek. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Elnök Asszony, tisz telt Ház, tisztelt Államtitkár Úr! Örülünk annak, hogy a kormány belátta, hogy a nagy felháborodást kiváltó, idén bevezetett 44%os adókulcs megbukott, valamint annak, hogy jövőre búcsút vehetünk a dicstelen pályafutású kettős adórendszertől, adótáblától. A múlt héten már felhívtuk az államtitkár úr figyelmét egy, az összes vállalkozót érintő kérdésre, nevezetesen, a kamarai tagdíj adóból való leírásának messze az adótörvényeken túlmutató jelentőségére. Ezen a héten egy másik, az adóval összefüggő problémár a mutatunk rá. A 11/95ös KHVMrendelet megszüntette a korábbi távközlési beruházási hozzájárulást, helyette telefonbekapcsolási létesítésért belépési díjat határozott meg. Ez utóbbi természetesen áfaköteles, miután önök 1995ben a távközlési szolgáltatáso k áfáját 12%ról 25%ra emelték, ez utóbbit 25% áfa terheli. Miért tesszük szóvá ezt a kérdést? Jövőre, vagyis '97ben mintegy negyedmillió új állomás bekötése várható a vállalkozók és a magánszemélyek részére. A vállalkozók, vagyis az üzleti előfizetők ez t a díjat leírhatják a költségeikből, ez így helyes. A gond azonban ott van, hogy a jövő évben a bekötésre váró negyedmillió új telefontulajdonosnak csak a 10%a vállalkozó, a többi 90%a lakossági előfizető. Aki nem tudja leírni ezt sehonnan, csak egyet t ud tenni: fizetni. Kérdezem az államtitkár urat, hogy a szolgáltatási hozzáférési pont létesítésének belépési díja nem egy egyszerű közműberuházási hozzájáruláse, s mint ilyet, nem kellenee más elbírálás alá venni, mint az egyéb szolgáltatásokat. Akkor, amikor most a minisztériumban az adójogszabályok felülvizsgálatra kerülnek, vizsgáljae a PM a helyi adókat, amelyeket hasonlóan az szjahoz ebben az évben emelt meg, helyenként több mint 100%kal, és vizsgáljae azt, hogy a lakossági infraberuházások ebb ől leírhatók legyenek. Köszönöm. (Taps az MDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A felvetett problémakör nagyon sok összetevővel rendelkezik. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy itt egy konstrukcionális, formai változásról van szó, hiszen a korábbiakban is létezett egy oly an intézmény, amikor ugye fizetni kellett. Végső soron a kérdés az, hogy amit fizetni kell, az - ugye - milyen mértékű. Mi végeztünk egy olyan összehasonlítást is, hogy amikor '87ben bevezették ezt a
