Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
466 Én is köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály úr, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót , elnök asszony. Tisztelt Ház! A mostani parlamenti ülésszak kezdetén a miniszterelnök úr napirend előtti hozzászólásában ecsetelt olyan pontokat, amelyek - szerinte - a kormányzat eddigi sikereiről tanúskodnak. Ezt a kormányzati sikerpropagandát hallgatva , a tévénézők, a rádióhallgató polgárok kétségkívül nehezebb helyzetben vannak, mint mi, ellenzéki képviselők. Hiszen az állampolgárok pusztán saját vagyontárgyaikban tehetnek kárt ezt a sikerpropagandát hallgatva, míg nekünk, ellenzéki képviselőknek, cáfo lnunk és visszautasítanunk kell a kormányzat eddigi sikerpropagandáját. Mit állított a miniszterelnök úr? Többek között hosszasan szólt a privatizáció eddigi eredményeiről. Napirend előtti hozzászólásomban most ezzel szeretnék bővebben foglalkozni. Horn Gy ula miniszterelnök úr szerint a kormány óriási sikereket ért el a privatizációban 1995 folyamán, hiszen a meghirdetett áron felül eladta a gáz- és villamosenergiaszolgáltató vállalatokat. Nos, tisztelt Ház, a Fideszfrakció véleménye szerint siker helyett itt inkább kudarcról beszélhetnénk. Először is: a cégek ára nyilvánvalóan alábecsült volt, így nem volt nehéz ennél nagyobb ajánlatokat kapni. Az átlagpolgár azt a kereskedőt, aki egy terméket féláron árul, majd ezért háromnegyed árat kapva mé g ennek örül is, nem sikeresnek, inkább bolondnak minősíti. Másodszor: könnyű volt olyan szolgáltatást eladni, amely gyakorlatilag monopolhelyzetben van az országban, és ahol a szolgáltató maga szabja meg, szabhatja meg az árat. Ezt a magyar lakosság már k ezdi megtapasztalni, hiszen az elmúlt másfél év során, az őszi várható áremeléseket is beleszámolva, az energiaárak mintegy másfélszeresére fognak emelkedni. Végül harmadikként: a miniszterelnök úr elfelejtett szólni azokról a bevételekről és kiadásokról, amelyek ezzel a privatizációval együtt jártak. Hiszen a többletbevétel úgy tűnik el a kormány keze között, tisztelt Ház, mint a kámfor. A napokban Suchman Tamás miniszter úr már arról sopánkodott, hogy a kamatkiadások megtakarítása miatt keletkező bevétel már nem 40 milliárd forint lesz, hanem csak tízmilliárd; így kevesebb pénzt lehet majd elosztani. A kérdés az, hogy hogyan jutottunk el ezekhez az összegekhez, az adófizetőt az érdekli, hogy milyen kiadásokkal jár ez a folyamat, milyen kiadásokra fordítják az ő pénzét. Hadd idézzem, tisztelt Ház, azt az ÁPV Rt. által kiadott anyagot, amelyet a napokban kaphatott kézbe minden képviselőtársam. Ez a Parkinsontörvénynek megfelelően azt bizonyítja előttünk, hogy miközben csökken az állami vagyon, azonközben lav inaszerűen emelkednek az ezzel járó kiadások. Hadd emeljem ki, hogy 1995ben ez a folyamat milyen kiadásokkal járt. A privatizáció előkészítésének költségei 5,1 milliárd forintra emelkedtek; soha nem volt még ilyen magas ez a kiadás. Az értékesítésért járó díj 3 milliárd forint fölött van. A vagyonkezelés költségeinek az összege soha nem volt még ilyen magas; 3,3 milliárd forintról van szó. (10.00) Végül a saját működés költsége - nem egészen értjük, hogy ez mit takar - 3,2 milliárd forint volt. Ha ezekhez hozzászámítjuk még, hogy milyen előzetes vállalásokat tett a privatizációs szervezet, akkor annak a kiadásnak a végösszege, amely 1995ben ezt a folyamatot terhelte, 241 milliárd forint, tisztelt képviselőtársaim. Szintén a kiadások mellett kell szólnunk e gy kellemetlen fejleményről is. Hadd idézzem az Állami Számvevőszék jelentését, amely a '94/95ös működést elemezte! A kormányhatározat alapján lehetséges 1,1 milliárd helyett az ÁPV Rt. 1995ben 1,3 milliárd forintos bértömeggel gazdálkodik. A bértábla el érhető alsó és felső jövedelemhatára a kisegítő és egyéb alkalmazotti munkakörben havi 50től 120 ezer forintig, érdemi munkatársaknál 90től 200 ezer forintig, míg a vezetés felsőbb szintjein az ügyvezető igazgatói kategóriában havonta 380980 ezer forint ig terjed.
