Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Az egyes köztartozások behajtásával öszefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
4633 Második felvonásként az Országgyűlés határozatban kérte fel a társadalombiztosítási önkormányzatokat az 1995. évi költségvetés járulékbevételi előirányzat teljesülését megalapozó intézkedések megtételére, a járulékbeszedés é s az ellenőrzés átfogó rendszerére vonatkozó szükséges jogszabálymódosítások előkészítésére. Az országgyűlési határozat elvárásai és az egészségbiztosítási önkormányzat intézkedései határozott eredményjavulásra vezettek. 1995 végére világosabb kép alakult ki a folyószámlaállományról, egységes elvek alakultak ki a járuléktartozások rendezésére, az anyagi ösztönzési rendszer jelentősen javította a beszedési rendszer hatékonyságát, a behajtási tevékenység előmozdítására külső szakértő cégek bekapcsolása vált lehetségessé. Igaz, ennek gyakorlata sok kívánnivalót hagyott maga után. Határozott eredményjavulást említettem, de rögtön szeretném hozzátenni, hogy a határozottabb előrelépés korlátai is nyilvánvalóvá váltak. Engedjenek meg néhány számot, amit államtitk ár úr is említett. Az alapok összes kintlévősége '95. december 31én 225 milliárd forint, ebből az aktív számlák összege 121 milliárd forint. Az elmúlt évben 111 milliárd forint követelésre történt valamilyen intézkedés. A felszólítások, illetve az azonnal i beszedési megbízások mint behajtási eszközök hatásának korlátait mutatja ékesen, hogy a befolyt összeg mindössze 8 százaléka a követelt összegnek. Az ingó és ingatlanvégrehajtásnál ugyanez a szám 13 százalék. Fontos tapasztalat volt az elmúlt évben, hogy a megállapodások teljesülése csak abban az esetben volt kielégítő, ha a szerződésekben közvetlen végrehajtási eszközök kerültek megfogalmazásra, és a megállapodás be nem tartása esetén érvényesítésre. Az előbb említett számokat annak tükrében kell értékel nünk, hogy a kintlévőségek több mint fele végrehajtás alá nem vonható, mert a követeléssel érintett adós csőd, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt áll, vagy éppen megállapodást kötött tartozásának rendezésére. Mindezekből a tapasztalatokból a további előrelépés irányát is megjelölhetjük. Egyrészt a még élő követeléseknél elő kell segíteni a végrehajtási jog gyors érvényesítését, és ha a végrehajtás sorra kerül, akkor az árverés eddigitől rugalmasabb lebonyolítását. Másrészt a csődtörvény hat álya alá tartozó követelések esetében az alapoknak nagyobb mozgásteret szükséges biztosítani, lehetőséget teremtve az egyes elkülönült köztartozásokat kezelő szervezetek összehangolt fellépésére. Harmadrészt pedig elkerülhetetlen az érdekeltségi rendszer k övetelményekhez igazítása. Megítélésünk szerint a benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazott köztartozások behajtásával összefüggő törvénymódosítások nem pusztán a 24 milliárd forint egy részének mielőbbi beszedését alapozza meg, hanem reményeink szerint a további köztartozások korábbi mértékű felhalmozódását is képes mérsékelni. Előkészítés alatt áll a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nagyobb léptékű módosítása. A most tárgyalás alatt lévő javaslat ebből néhán y módosítást előrehoz. Olyan módosításokat, amelyekben az előkészítő munka során az abban résztvevők egyetértésre jutottak, és a költségvetési kényszer ezek mielőbbi megtárgyalását indokolja. A javaslat elfogadása esetén csődeljárás alatt lévő cégeknek - a z eddigitől eltérően - fizetnie kell a társadalombiztosítási és baleseti járulékot is. Ezzel ugyan a cég helyzete a moratórium alatt nehezebb lesz, ugyanakkor a moratórium sem terjed ki a társadalombiztosítási szolgáltatásokra, tehát ennek fedezetéről is s zükséges gondoskodni. Az előkészítő viták során különösen az alapok kezelői részéről markánsan megfogalmazódott, hogy a társadalombiztosítási követelések kielégítési kategóriája egyezzen meg a zálogjogos követelésekével, vagyis a felszámolás végén rendelke zésre álló vagyonból a felszámolási költségek kiegyenlítése után Bkategóriás igényként legyen számba véve. Nos, a benyújtott módosítás úgy hozza fel Bkategóriás igényként ezeket, hogy az eddigi besorolást nem változtatja meg. Ezt pedig úgy éri el, hogyha a felszámolás kezdő időpontjáig
