Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Az egyes köztartozások behajtásával öszefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ, pénzügyminisztériumi államtitkár:
4628 megszűnt munkáltatót érintett. Ez utóbbi körben a kint lévőségek befolyása - jellemzően - több év alatt és csak részlegesen lehetséges. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján a törvényi szabályok kisebb korrekciójával a tbkövetelésbefolyás eredményességi hányada javítható. Emellett a működő gazdálkodószervezetek ugyancsak jelentős járuléktartozásának beszedésében, illetve az újonnan keletkező hátralékok növekedésének fékezésében is kedvező hatású lehet a hagyományos jogi eszközök néhány ponton történő módosítása. Konkrétan a törvényjavaslat a felszámolási eljárás okból befolyó bevételek növelését és gyorsítását, az adósok elleni végrehajtási eljárások jogi lehetőségeinek bővítését célozza, valamint az anyagi ösztönzésre vonatkozó törvényi részeket módosítja. Annak ellenére, hogy a módosítások elsődleges célja a tár sadalombiztosítás behajtási tevékenységének javítása, indokolt, hogy ezzel párhuzamosan segítsük az egyéb köztartozások behajtását is, biztosítsuk egyben a megfelelő összhangot a behajtásra vonatkozó jogszabályok, továbbá az adóhatóságok eljárása között. A törvénymódosítási csomag ennek megfelelően a csődtörvényt, a társadalombiztosításról szóló törvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak '96. évi költségvetéséről szóló törvényt érinti. A javaslat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításával javítaná a társadalombiztosítás helyzetét, a követelések megtérülési arányát a felszámolási eljárok során. Ezt célozza az, hogy a végrehajtási joggal biztosított társadalombiztosítási követelés a jelzálogjoggal biztosított követelésekhez hasonlóan a kielégítési sorrendben a második helyre került. A javaslat egyértelműsíti, hogy a csőd- és a felszámolási eljárás sor án a társadalombiztosítás az egyezség érdekében a követeléséről lemondhat, illetve azt engedményezheti. A követelés értékesítésének a lehetősége időben előbbre hozhatja a megtérülést. A csőd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolások során az a dósok jellemzően egyszerre tartoznak az adó- és vámhatóságnak, illetve a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapoknak. (9.30) Az összehangolt fellépést, az eljárás hatékonyságát erősítené, ha az ezeket a szervezeteket megillető köztartozások rendezése során a z állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás behajtó szervezete járna el, és képviselné a másik szervezetet is. A javaslat ennek lehetőségét az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításával biztosítja. A végrehajtási eljárások gyorsítása é rdekében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával a javaslat lehetővé teszi az eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, hogy - összhangban az adóhatóságra vonatkozó szabályokkal - a végrehajtható okirat alapj án, külön intézkedés nélkül megkezdje a végrehajtást. A javaslat azt is kimondja, hogy ha az azonnali inkasszó, illetve a munkabérből történő letiltás nem vezet eredményre, akkor kötelező az ingó- és ingatlanvégrehajtás elrendelése. A végrehajtás gyorsítá sa érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy sikertelen árverés esetén az ingóságot a végrehajtó szerv kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján értékesítse. Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók hátraléka mérséklődjön, illetve az ilyen hát ralékok keletkezését ne akadályozza, módosul az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény. A javaslat előírja, hogy csak az kaphat vállalkozói igazolványt a jövőben, akinek nincs adó, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, továbbá a társadalomb iztosítási kötelezettségek szélesebb körében válna lehetővé, hogy azok nem teljesítése esetén a vállalkozói igazolványt bevonják. Ez elősegíti a megalapozott vállalkozói tevékenységet, de egyben a kötelezettségeiket teljesítő vállalkozásoknak is az az érde ke, hogy ne csak ők, hanem minden piaci szereplő fizesse meg a közterheket.
