Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
4578 számára ismert. Az a NATmegerősítés, mely a törvénymódosításban és ebben a szövegben jelentkezik, a kisebbségekre vonatkozólag pusztán irányelvek megerősítését jelenti, no meg azt, hogy a NAT kisebbségekre vonat kozó részletes követelménye nem került sem a kormány, sem a parlament elé. Talán joggal feltételezhetem ennek alapján, hogy talán el se készült. Ha pedig nem készült el, akkor nem szabályozhat. És itt térnék vissza az anyanyelven történő tanulás és az anya nyelvi tanítás viszonyára. Bővében vagyunk a szomszédsági példáknak, hogy a helyzetből fakadólag az államnyelvet beszélő tanár határozza meg a nemzetiségi osztály tannyelvét is. Mint jeleztem, a törvényjavaslatba nem került bele az az előnybiztosítás, ami a képesítés és nyelvismeret mellett a kisebbséghez tartozást jelent az oktató számára. Ugyanakkor antidemokratikus működést tesz lehetővé az a szabály, hogy a nemzetiségi iskola fogalmánál olyan egyharmados szabályt alkalmaz, amely az előző három évben kia lakult helyzetet igyekszik befagyasztani. De a 25%os kisebbségi arány küszöbe miatt - amit rögzít a törvénymódosítás - az oda is vezethet, hogy kisebbségi önkormányzat engedélyével kinevezett igazgató, az igazgató kinevezése tulajdonképpen a többség szánd ékának, véleményének, igényének tekintetbevétele nélkül történik. Miközben a törvény módosítása kitér az oktatók továbbképzésének részleteire, valamint bizonyos szociálisnak is értékelhető jogokra, például az ingyenes könyvtárhasználatra, nem említi a nemz etiségi pedagógusok továbbképzésének érzékeny kérdését. A törvénymódosításban az a megjelenő szemlélet, mint amilyen a szülők beleszólási jogának megnyírbálása, például iskolaszékek kötelező jellegének eltörlése, a szülők tájékoztatásának a kiskorúakra tör ténő korlátozása, a szülői kamara megszüntetése, és mindenekfölött bizonyos centralizációnak érezhető törekvések, mint a tanügyi körzetek visszaállítása, megyei tanügyi igazgatás hatáskörének növelése, mely a kisiskolák összevonását vetíti előre, veszélyez teti véleményem szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek önszerveződését is. Hiszen Magyarországon a nem magyar közösségek területi szétszórtságban vannak jelen, ellentétben a területi tömböket alkotó határon túli magyarsággal. A szórványok megmaradását pe dig vitathatatlanul elősegíti a decentralizáció, a szubszidiaritás, vagy még egyszerűbben szólva, a helyi önszerveződés. Még egy megjegyzést tennék. Még nemzetközi összehasonlításban is utalok német, dán, de akár román példára is. Hiányossága a törvénymódo sításról szóló javaslatnak, hogy egyszerűen megfeledkezik a nem magyar állampolgárságú, de magyar nemzetiségű oktatókról és diákokról. A kormányprogram szelleméből is következnék pedig, hogy a határainkon kívül élő magyar közösségek anyanyelvi oktatása meg jelenjék mint felelősségvállalás a törvényszövegben. Ha nem kíván a kormány szembekerülni azzal, amit úgy fogalmazott meg, hogy idézem: "A kormány a határon túli magyarságot kulturális értelemben a magyar nemzet részének tekinti" - idáig az idézett a kormá nyprogram 116. oldaláról, akkor nem érthető, hogyan maradhatott ki részvételük azokból a testületekből, amelyek a tantervre, taneszközökre, a közoktatás működtetésére vonatkozó döntéseket hozzák. Akár véletlen, akár szándékos ez a feledékenység, súlyos fel edékenység. Alátámasztja azt az aggodalmunkat, amely talán nem alaptalan, hogy a kormánynak nemzetpolitikája legalábbis hiányos, ha egyáltalán létezik. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) (20.10) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces észrevéte lre megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A nemzetiségi és kisebbségi oktatással kapcsolatosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy mikö zben a magyarországi tanulóknál a nemzeti alaptanterv műveltségi területek szerint a követelményeket határozza meg. Ez egyértelmű, tudomásul vettük, hogy a kormány nem akar alapelvekkel foglalkozni. Bár a kormányprogramban ez szerepelt, de nyilván a kormán y két év óta rájött, hogy nem kívánja teljesíteni a kormány programját. Ugyanezen
