Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4495 Most pedig rátérek arra, hogy melyek azok a kulcskérdések, amelyeket a Kereszténydemokrata Néppárt rendkívül fontosnak tart az alkotmánykoncepcióban. Ezek a következők. Az állam szociális jellege, a szociális jogok a lapjogként való megfogalmazása, az érdekegyeztetés alkotmányos garanciái, az Országgyűlés szerkezete, vagyis hogy egy- vagy kétkamarás Országgyűlés legyene, a köztársasági elnök megválasztásának módja, a népszavazás kérdése, a külföldön élő magyar állampo lgárok választójoga, a kommunikációs jogok, a Magyar Nemzeti Bank jogállása, az ügyészség államszervezeten belüli pozíciója, az alkotmány megváltoztatásának, valamint az alkotmányozás alanyának a kérdése. (14.00) Az állam szociális jellege tekintetében ha tározott álláspontunk, hogy Magyarországnak nemcsak jogállamnak, hanem szociális államnak is kell lennie. Az állam szociális jellegét egyaránt deklarálja például a német, az osztrák, a francia, az olasz, a svájci, továbbá a neolatin államok alkotmánya, ez tehát tipikusnak tekinthető a korszerű Európában. A magyar alkotmány sem ragadhat le a XVIII. századi liberális államfilozófia szintjén, hiszen azóta lényegesen megváltozott a piacgazdaság, szociális elemekkel bővült, és megváltozott az állam szerepfelfogá sa is, mivel beavatkozik, és helyesen, a rászorultak érdekében. Az állam szociális jellegének a kimondása egyrészt olyan állami kötelezettségvállalást jelent, amely a szociális jogok érvényesülésének az egyik garanciája, másrészt pedig kötelező értelmező k eretként szolgál az Alkotmánybíróság törvényértelmező tevékenysége számára. Az Alkotmánybíróság tehát erre hivatkozással megsemmisítheti az alkotmányellenesen antiszociális törvényeket. Ez tehát rendkívül fontos garancia az állampolgárok számára. Mindezek alapján az az álláspontunk, hogy az alkotmánykoncepció mondja ki azt, hogy a magyar állam szociális állam is egyben. A Kereszténydemokrata Néppárt ragaszkodik a szociális jogok alapjogként való megfogalmazásához. Ezzel szemben az alkotmánykoncepció, a kors zerű európai alkotmányokkal ellentétben, a szociális jogokat nem a bíróság előtt is kikényszeríthető alapjogként, hanem csupán az államnak a gazdaság teherbíró képességétől függő távoli céljaként fogalmazza meg. Ez azt jelenti, hogy az állam e jogokat nem köteles biztosítani az állampolgárok számára, illetve a mindenkor hatalmon lévő kormányzat mérlegelésétől függ, hogy szerinte már megérteke a gazdasági feltételek e jogok biztosítására. Mint azt már korábban is kifejtettük, a Kereszténydemokrata Néppárt á lláspontja szerint a szociális jogok biztosítása az állampolgárok számára nem függ, és nincs okokozati összefüggésben a gazdaság teherbíró képességével. Hiszen a társadalmi igazságosság és szolidaritás kinyilvánítására és vállalására mindenfajta gazdasági helyzetben szükség van, sőt annál inkább szükség van, amikor a gazdaság lehetőségei korlátozottak. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az olyan alapvető szociális jogokat, mint például az alapvető egészségügyi és szociális ellátáshoz való jog, a fizetett szabadsághoz való jog, az ünnepnapokra járó díjazáshoz való jog, a munkaidő ésszerű korlátozásához való jog és a vállalat ügyei iránti informálódáshoz való jog bíróság előtt kikényszeríthető alapjogként, alanyi jogként kívánja biztosítani az állampolgárok számára. Ugyanakkor a szintén csupán az állam céljaként megfogalmazott olyan értékeket, mint például a nemzeti kultúra, valamint a család védelme, a nagyobb garanciát jelentő alapvető alkotmányos elvek között kívánunk szabályozni. Visszatérve a szociális j ogokhoz, elmondható, hogy azok a klasszikus szabadságjogokat - mint például a sajtó, szólás, gyülekezési és egyesülési szabadság - követően már a századforduló körül alapjogként fogalmazódtak meg az első szociális beállítottságú és kultúrájú alkotmányokb an. Az utóbbi évek európai jogfejlődése pedig már egyértelműen a szociális jogok kiterjesztése irányába mutat, és a nemzetközi dokumentumokban is szerves egységet képez mint emberi jog - a klasszikus szabadságjogokkal. Ha e jogokat csupán az állam céljakén t, és nem alapjogként
