Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4486 nép érdekeivel összeegyeztethetetlennek tartjuk, ezért azt elutasítjuk. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Bihari Mihály úr, Magyar Szocialista Párt, szólásra készül Gáspár Miklós úr, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! É ppen egy évvel ezelőtt alakult meg a 25 tagú alkotmányelőkészítő bizottság, amelyik ez év március végéig elkészítette azt az alkotmányszabályozási koncepciót, amelyik 500 ezer példányban jelent meg 5 napilapban - erre még nem volt példa a magyar történele mben , hogy kettéválasztották volna az alkotmány elveiről, koncepciójáról szóló vitát, 500 ezer példányban azt nyilvánosságra hozták volna, lehetővé téve azt, hogy 45 nap alatt állampolgárok, szakmai szervezetek, szakemberek, civil szervezetek, bárki az o rszágban hozzászóljon. El kell mondanom azonban azt is, hogy a 45 nap után érkezett javaslatokat, véleményeket az alkotmányelőkészítő bizottság titkársága ugyanúgy az alkotmányelőkészítő bizottság rendelkezésére bocsátotta, mint azokat, amelyeket határid ő alatt adtak be. Hét tárgyalási napon vitatkozott az Országgyűlés - ha nem is mindig tömeges részvétel mellett - az alkotmányszabályozás elveiről. 823 észrevétel érkezett be azalatt a 45 nap alatt, ami alatt az állampolgárok, szakértők, szakmai szervezete k leírhatták, elmondhatták volna a véleményüket. Előre lehetett látni, előre lehetett tudni - hiszen egy éven keresztül rengeteg tárgyalási órában próbáltuk meggyőzni egymást különböző álláspontjainkról , tehát előre lehetett látni, előre lehetett tudni, hogy melyek lesznek a szabályozási koncepció legfőbb vitakérdései. Azt hiszem, hogy ezek be is jöttek, valóban azokról - bár nem csak azokról - folytak a viták. Így az állam jellegével kapcsolatos viták nagyon sok hozzászólásban előtérbe kerültek, főleg az állam szociális jellegének a kinyilvánítása, deklarálása és legfőképpen az ebből fakadó következményeknek a jogi szabályozása a viták középpontjába került, szociális piacgazdaság, szociális jogállam, szociális állam különbözőféle fogalmazási formákban. Ugyancsak nyilvánvaló volt, hogy a külső nemzetközi jog és a hazai belső jog viszonyát illetően, azaz az a 34 évtizedes szakmai vita, amelyik az úgynevezett egységes - vagyis monista , s a kétféle, egymástól elválasztott - dualista - álláspont között van , az vitatéma volt az elmúlt egy év során, vitatéma maradt a nyilvános vitában, és ne legyenek kétségeink, hogy vitatéma lesz a normaszöveg előkészítése során is, sőt az új alkotmány esetleges elfogadását követően is, hiszen a világ nemzetközi jogtudósai, belső joggal foglalkozó alkotmányjogászai szinte mindenhol többféleképpen foglalnak állást ebben a kérdésben. Nagy vitát váltott ki az emberi jogok szabályozása. Szerencsére abban nem volt vita, abban minden párt egyetértett, hogy az emberi jogoknak a jele ntőségét alá kell húzni azzal, hogy az általános rendelkezések után, rögtön az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések következzenek az alkotmányban, és hogy az eddig ismert, akár nemzetközi szerződésekből levezethető, akár pedig jogelvi, jogfilozófiai alap okból levezethető összes ismert emberi jogot és állampolgári jogot nevesítve az alkotmányban meg kell jeleníteni, és valamilyen módon a garanciájukat is meg kell teremteni. Erről nem volt vita. Vita volt arról, hogy az úgynevezett gazdasági, szociális jogo kat miként szabályozza az alkotmány, kikényszeríthető egyéni vagy kollektív alanyi jogokkénte, vagy pedig az állam feladataként rögzítse, amelyek megvalósítására az államnak törekednie kell. Ez a vita sem fog lezárulni még akkor sem, hogyha az új alkotmán y koncepciójában egyik vagy másik megoldás fog érvényesülni, hiszen a nemzetközi jogirodalomban is erről vita folyik. Ez még azonban nem akadályozza meg azt, hogy a jelenlegi alkotmánykoncepció alapján lényegesen jobb, több és pontosabb garanciákat adó mód on legyenek szabályozva ezek a kérdések, tehát ez a vita nem jelenti
