Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4479 Ugyanazok az é rvek, ugyanazok a szempontok, ugyanazok az ellenérvek, ugyanazok az ellenszempontok ütköztek össze. Ez egy olyan pont, ahol én a magam részéről nem számítok arra, hogy akár két év múlva, akár öt év múlva, akár tíz év múlva, akár száz év múlva is valaha köz eledni fognak az álláspontok, és eljutunk egy olyan pontig, amikor mindenki számára elfogadható, megnyugtató megoldás fog születni. Mert igaz az, és szeretném leszögezni az SZDSZ álláspontja mellett, hogy az elnökválasztás módja nem választható el az elnök i jogkörtől. Nem választható el attól a kérdéstől, hogy ki a végrehajtó hatalomnak a feje. Itt megint csak szeretnék arra utalni, akik nem vettek részt a tegnapi vitában, ajánlom a figyelmükbe, Kutrucz Katalin nagyon széles érvrendszerrel és példákkal soro lta fel, hogy az európai demokráciákban hogyan függ össze az elnökválasztás módja az elnöki jogkörökkel. Mindenhol, ahol közvetlen elnökválasztás van, Izlandtól kezdve Németországon és Ausztrián keresztül, ott az elnöknek a hatályos magyar alkotmányos bere ndezkedéshez képest lényegesen többlet jogosítványai vannak, egy elnöki többlet jogkört ír le. De nemcsak arról van szó, hogy az elnökválasztás módja nem elválasztható attól, hogy milyen jogai vannak az elnöknek, attól sem választható el, hogy ki a végreh ajtó hatalomnak a feje, vagyis ki a felelős a kormányzásért. Ugyanis a választás a mi felfogásunkban mindig egy felelősségre vonást jelent. A választás, legyen szó elnökválasztásról vagy parlamenti választásról, mindig arról szól, hogy a lakosságnak négyév ente lehetősége van az urnák elé járulni és véleményt mondani az addigi kormányzásról. Márpedig szeretném hangsúlyozni, és erről Szigethy István képviselőtársam beszélt a vitában, hogy akkor, amikor elnök jogköre tulajdonképpen szimbolikus, akkor miről mon d véleményt a közvélemény, miről folyik a kampány. Ha az elnöktől függ, hogy milyen a lakáspolitika, hogy milyen a gazdaságpolitika, hogy milyen az adópolitika, hogy milyen a szociálpolitika, mint ahogy függ az elnöktől mindez az Egyesült Államokban és a p rezidenciális rendszerekben, akkor a lakosság négyévenként vagy ötévenként, amikor az urnához járul, akkor elmondja, hogy az elnök mint a végrehajtó hatalom feje nem jól, nem a lakosság, a többség érdekében cselekedett és ezért leváltjuk őt. Vagy azt mondj a, hogy igen, olyan politikát folytatott, amit támogatunk, és azokkal a célokkal, amiket az elnök maga elé kitűzött, azzal egyetértünk. Ehhez képest azokban a rendszerekben, ahol a végrehajtó hatalom feje a miniszterelnök és az államfő, legyen az monarchia , legyen király vagy királynő, mint az európai parlamentáris monarchiák jelentős részében, itt a skandináv országok nagy többségét, illetőleg az Egyesült Királyságot említhetem. Vagy legyen az parlament által választott elnök, ahol szimbolikus az elnöki jo gkör, mint a Német Szövetségi Köztársaságban vagy Csehországban, ott nem az elnök alakítja a politikát, nem az elnök irányítja a végrehajtó hatalmat, hanem a parlament, illetőleg a parlament által megválasztott kormányfő és a választók azoknak a tevékenysé géről tudnak véleményt mondani. A másik érvrendszer, amire szeretném felhívni a figyelmet az, hogy arra hivatkoznak a közvetlen választás hívei, hogy eltávolítja a közvetlen választás a pártoktól az elnököt. Tisztelt képviselőtársaim! Ez az állítás tapaszt alatokkal nem igazolható. Mindazokban az országokban, ahol közvetlenül választják az elnököt - és erre utaltam már a bevezető felszólalásomban is , nagyon világos pártelkötelezett elnökök vannak. Vélhetően mindenki tudja ebben a teremben, hogy milyen pár tállású a Francia Köztársaság elnöke hogy milyen pártállású az Amerikai Egyesült Államok elnöke, vagy hogy milyen pártállású a Lengyel Köztársaság elnöke, hiszen pártok jelölik az elnököket. Az utóbbi évtizedek történetében egyetlen példát tudok, amikor a pártoktól független elnök indult egy választásokon: Peruban Fuji Muri elnök a pártoktól függetlenül indult, miután megválasztották, szét is verte a hadsereg segítségével a parlamentet, és azóta egy ilyen kvázi diktatúrát vezetett be. Más példát, ahol párts emleges, párttól független elnök indult volna közvetlen elnökválasztáson és nyert volna, én nem ismerek. A közvetlen elnökválasztás pártokhoz közelíti, pártokhoz még közelebb viszi az elnök személyét, mint a parlament általi választás, hiszen az ellenpéldá t is
