Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4467 mi nden körülmények között kikényszeríthető, a bíróság által kikényszeríthető jogok, míg más jogok pedig olyan jogok, amelyeknek az államnak törekednie kell annak megvalósulására, és ezek több ponton is végigvonulnak az alkotmánykoncepcióban. Tehát az államna k abban az esetben szükséges a kötelező intézményrendszernek a fenntartása, az átképzési rendszer fenntartása, utalhatnék sok egyéb kérdésre, például a munkához való jog esetében, vagy aki önhibáján kívül esik munkanélküli helyzetbe, annak a szociális mini mális biztonságáról való gondoskodás az állam számára természetesen nem kerülhető meg. Szintén sokan beszéltek az érdekegyeztetés fontosságáról. Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban felmerült az alkotmány koncepciója során - és ezt, ha jól emlékszem egyedül a Szocialista Párt támogatta , hogy egy gazdaságiszociális tanácsot kellene létrehozni, amely az érdekegyeztetések sajátos fóruma lenne Magyarországon. Ezt az érdekegyeztetési formát, valamilyen ilyen érdekegyeztetési formát a többi parlamenti párt nem t ámogatta, tehát itt a Szocialista Párt magára maradt ebben az álláspontjában. Ilyen formalizáltan az alkotmányban megjeleníteni ezt a kérdést - szerintünk - így szükségtelen. Természetesen az érdekegyeztetés a mai modern társadalmakban egy fontos kérdés. A zonban nagyon sok fontos kérdés van még a mai modern társadalmakban, az a kérdés, hogy minden fontos kérdésről beszélnie kelle az alkotmánynak, vagy pedig nem kell minden fontos kérdésről beszélnie az alkotmánynak, hisz az alkotmánynak terjedelmi határai is vannak. Valamint - egy ettől elkülönülő kérdés , hogy az érdekegyeztetésnek egy teljes mechanizmusát, egy teljes valamilyen tanácsát tesszüke bele az alkotmányba, vagy pedig az a kérdés merül föl, hogy az érdekegyeztetésre utaló szabályok bekerülneke az alkotmányba, tehát bekerüle egy olyan mondat az alkotmányba, hogy valamilyen érdekegyeztetésre szükség vane vagy nem. Ez még megvizsgálandó kérdés. Az államról szóló részben - a legelső fejezet, ez a választásokról szól - a Fidesz nagyon támogatta, h ogy választások legfontosabb szabályai azok kerüljenek bele az új alkotmány koncepciójába. Itt mi beterjesztünk egy módosító indítványt a jelenlegi koncepció szövegéhez, amely lerögzítené azt, hogy nemcsak, amit a jelenlegi koncepció rögzít, hogy valamit m ódosítani kell a jelenlegi szabályokon, hanem ezt egy kicsit pontosítanánk, és arra utalnánk, hogy a választójogi törvény megalkotása során egy kisebb létszámú és arányosabb választási szisztéma kidolgozására kellene törekedni. Hatékonyabb - úgy gondoljuk - egy kisebb létszámú, 200 fő körül működő parlamentnek a létrehozása, amely jobban tudja ellenőrizni a végrehajtó hatalom működését, és az arányosság pedig egy nagyon fontos eleme lenne egy új választójogi törvénynek, ami azért fontos elem - a véleményünk szerint , mert az egyes társadalmi csoportok jobban kifejezhetik az akaratukat a parlamentben, mint azt, hogy az első szinte mindent visz. Ezzel szemben szoktak elhangozni azok az ellenérvek, hogy így sokkal nehezebb egy esetleges kormányt megalakítani, kisebb a kormányalakítási képesség. Azonban szerintem, egyrészt az 5%os bekerülési határ, amely a parlament elaprózódását megnehezíti, valamint a konstruktív bizalmatlansági indítvány együttes fenntartása egészen biztosan, hogy még az arányosság mellett i s biztosítani tudja a biztos kormánytöbbséget. Nem is szólva arról az ellenérvről, hogy egyáltalán nem lehetetlen, hogy valamikor egy parlamenti párt esetleg 2025%os szavazat megszerzésével, a jelenlegi választási rendszerben mondjuk megszerzi a szavazat oknak a 45%át, akivel az összes többi parlamenti párt nem kíván koalíciót alkotni, bizonyos okok miatt, és ebben az esetben egyáltalán nem áll az az érv, hogy egy ilyen aránytalanabb rendszer megsegítené a kormányalakítást, mert akkor az összes többinek k ellene esetleg összefogni annak érdekében, amely mindenképpen megnehezítené a kormányalakítás esetleges lehetőségét. A jelenlegi rendszer nagyon aránytalan és számunkra elfogadhatatlan, éppen ezért mi törekszünk arra, hogy ezt a rendszert megváltoztassuk. Erről elindultak a hatpárti, illetve később hétpárti tárgyalások is, hogy a rendszerváltoztatásra történjen valami, azonban sajnálatos, hogy ezek a tárgyalások elakadtak, és Horn Gyula miniszterelnök úr egy nyilatkozatában, egyrészt az
