Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4463 elkészítése, és ezek után kezdődhetne meg aztán csak a normaalkotás, tehát mindenképpen ezzel számolni kell, ha ilyen döntés születne. Ez egyébként a véleményem szerint a Házszabályban és a politikai megállapodásban történteknek részbeni, hát nem akarok durva szót használni, de részbeni felrúgásának is lehetne tekinteni egy ilyen előzetes népszavazássorozat kiírását, mert nem ebben állapodtunk meg. Ugyanakkor minket rendkívül érdekelne az, hogy milyen nemzetközi példákat lehet felhozni ez mell ett a javaslat mellett, tehát hol történt olyan alkotmányozási folyamat a világban, amelyek bizonyítanák azt világosan számunkra, hogy egy ilyen előzetesen kiírt népszavazássorozat az bennünket számos előnnyel kecsegtetne, esetlegesen azokkal a hátrányokk al szemben, hogy itt egymással ellentétes irányú koncepciós döntések születhetnének. Nem is szólva arról, hogy itt négy kérdés felvetéséről volt szó, ez a négy kérdés én úgy érzem, kiragadott négy kérdésről van szó, lehetne itt jóval több kérdésben is akko r már megkérdezni a magyar népet, hisz nemcsak ez a négy kérdés van, amelyik foglalkoztathatja a lakosságot. Itt akár az ügyészségtől kezdve több olyan mondatot is találhatunk, amiről megkérdezhetjük a lakosságnak a véleményét egy esetlegesen kiírt népszav azáson, hisz a közvádnak az intézményét nem biztos, hogy az a legmegfelelőbb forma, amit ma választunk, az is egy lehetséges megoldás, hogy az ügyészt is közvetlenül választja a lakosság, mint ahogy van olyan ország, ahol ez így történik, és így tölti be a közvádlónak a szerepét. Én egyetlenegy példát találtam a nemzetközi gyakorlatban arra, hogy egy előzetes alkotmánykoncepciót próbáltak valamilyen módon népszavazásra bocsátani, ez Brazíliában történt néhány évvel ezelőtt, ahol a választópolgárok három leh etőség közül választhattak, az államforma megítélésének kérdésében, a monarchia, a prezidenciális köztársaság és a parlamentáris köztársaság között. Brazíliában addig prezidenciális jellegű köztársasági forma, államforma működött, a választópolgárok ugyane zt választották ezen a népszavazáson, tehát nem történt változás. De mondom, ez az egyetlen ilyen példa, amit én fel tudok hozni arra, hogy előzetesen bármit is megkérdeztek volna ebben a kérdésben. Az államforma kérdésében az alkotmányelőkészítő bizottsá g 1995. október 12én hozott döntést, amikor is egyhangúlag, tehát hatpárti támogatással úgy döntött, hogy Magyarország államformája köztársaság legyen. Később, idén február 21én a Független Kisgazdapárt azt a véleményét fejtette ki, hogy talán helyes len ne inkább a királyság intézményének a visszaállítása, amit aztán egy hét múlva a Független Kisgazdapárt végül is visszavont, tehát így annak tekintettük továbbra is a koncepciót, hogy ebben teljes egyetértés van a parlamenti pártok között, hogy Magyarorszá g köztársaság legyen. Azt gondolom, ebben a magyar lakosságban is egyetértés van, hogy Magyarországon ma köztársasági államformát kell választani, tehát az én véleményem szerint felesleges iszonyatos pénzeket elkölteni arra, hogy megpróbáljuk magunknak beb izonyítani azt, hogy Magyarország továbbra is köztársaság legyen. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az elnök választásának kérdése is sokszor szóba került. A közvetlen elnökválasztás, vagy közvetett elnökvá lasztás kérdése. Nyilvánvalóan, ha Magyarország prezidenciális vagy félprezidenciális rendszer lenne, egy előzetes népszavazás egy ilyen irányú döntést hozna esetleg Magyarországon, vagy így döntene a parlament, vagy ilyen rendszert kell kialakítani, akkor nem lehet kétséges a közvetlen elnökválasztásnak a kérdése a véleményem szerint. Akkor indokolt valóban a népnek a közvetlen választása, hiszen akkor az elnök a végrehajtó hatalom fejeként jelenik meg. Ha azonban parlamentáris, akkor, ezt már többször kif ejtettük, hogy felesleges a köztársasági elnöknek a közvetlen módon való megválasztása. Én is azt gondolom, hogy jobb, hogyha a parlament választ köztársasági elnököt ebben az esetben, vagy valamilyen elektori testület, ez még szóba jöhetett, ez valóban fe lmerült az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén, ami nem éppen az aktuális parlamenti többségnek szolgáltatná ki a mindenkori elnök megválasztásának a lehetőségét. Ez szerintem még az
