Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
4446 Legutolsó témakör, amiről szólnék, az pedig az, hogy az új alkotmány elfogadása népszavazáson milyen problémát vet fel az érvényesség és az eredményesség szempontjából. Ha a jelenleg hatályos népszavazási törvén yt vesszük, akkor a választópolgárok 50%ánál több el kell hogy menjen a választásra ahhoz, hogy az érvényes legyen, és ahhoz, hogy az eredményes legyen, a résztvevők több mint 50%a el kell hogy fogadja mondjuk az új alkotmányt. Minimálisan ez azt jelenti , hogy a 7,8 millió választópolgárból 3,9 millió el kell hogy menjen, és ennek a fele, 1,85 millió el kell hogy fogadja; tehát akár a választópolgárok 25%os szavazatával is meg lehet erősíteni az új alkotmányt. Ez két csapdát rejt magában: az egyik a visz onylag magas érvényességi küszöb, az 50%os részvétel előírása; ez okozza az egyik gondot, mert fennáll az a veszély, hogy nem megy el a választópolgárok 50%a. A másik, hogy az eredményességi küszöb viszont olyan alacsony, tulajdonképpen - hát persze abba n az esetben, ha minimalizáljuk a résztvevők számát és az elfogadók számát is - hogy nagyon alacsony legitimitással bírna az az alkotmány, amelyet végül is a választópolgárok egynegyede erősítene meg a szavazatával. Ezért az én véleményem az, hogy akkor, a mikor majd ennek a népszavazásra bocsátásnak a részletes szabályairól beszélünk, akkor gondoljuk végig és fontoljuk meg azt, hogy el kellene törölni az érvényességi küszöböt, csak eredményességi küszöböt kellene előírni, mondjuk például olyat, hogy a részt vevők számára tekintet nélkül a választópolgárok legalább fele vagy több mint fele - ha megerősíti az alkotmányt, ez 3,9 millió választópolgárt jelentene - akkor az alkotmány megerősíttetne, népszavazáson elfogadottnak tekinthető. Ebben az esetben is legal ább 3,9 milliónak ott kell lenni ugye, mert különben nem lehet az eredményességet produkálni, de elképzelhető, hogy 44,5 millió választópolgár részvétele esetén is nem elegendő a résztvevők felének, több mint felének a szavazata, hanem egyfajta sajátos mi nősített többségre, az összes választópolgárra kivetítetten a választópolgárok felének a megerősítő szavazatára lenne szükség. Tudom jól, hogy ezekbe részleteiben nem mentünk bele az alkotmányelőkészítés során. Azt deklaráltuk, hogy a rendes parlamenti el fogadás után népszavazáson kell megerősíteni az új alkotmányt. Én azért mentem bele, mert részben hozzátartozik az egész alkotmányozási folyamathoz, az egész alkotmányozási folyamatnak a lezárásáról, nemcsak lezárásáról, hanem stabilizálásáról van szó, és olyan problémákat igyekeztem felvetni, amelyeket a részletes szabályok kidolgozása során, azt gondolom, hogy feltétlenül figyelembe kell venni. Ha azt gondolom, hogy megoldható a népszavazási törvény és az alkotmánytörvény között lévő kollízió, amit az elő bb ismertettem, az, hogy nincsen jelenleg alkotmányos kötelezettség a népszavazásra, ezt fel kell oldani jogilag is, nem elegendő itt a hét pártnak a szándéka és az akarata, másrészről pedig egészen speciális szabályokat az alkotmányba beépítve vagy a még hatályos alkotmányba beépítve és a jövőbeni népszavazásokra vonatkozóan is, kezdeményezésre vonatkozóan pedig az új alkotmányba beépítve egészen speciális szabályokat kell elfogadni. A nemzetközi példákat pedig azért hoztam fel - példálózóan természetesen , hogy figyelembe vehetjük a nemzetközi gyakorlatot és példákat, de a magyar helyzetre szabott, a jelenlegi alkotmányozási folyamatra szabott, a magyar alkotmányos közjogi kultúrának megfelelő és hát konszenzussal kecsegtető eljáráson kell gondolkodni és kell elfogadni, és ebben az esetben ez az ötszakaszos alkotmányelőkészítés, amit lezár majd a népszavazáson való megerősítés, megítélésem szerint egy jobb, demokratikusabb, kerekebb, koherensebb és a demokrácia értékeinek, elveinek egyaránt megfelelő új a lkotmány elfogadásához vezethet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Bihari Mihály felszólalását, és mielőtt továbbhaladnánk az előre írásban jelentkezettek sorában, kétperces reagálásokra kerül sor. Megadom a szót először Szabad György képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Bihari Mihály nagyívű előadásának számos pontjához adódik lehetőség reagálásra. Én mindössze két pontot szer etnék röviden érinteni. A Magyar
