Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4440 sértene a Magyar Köz társaság parlamentje, hogyha e szabályt alkalmazva fogadna el akár vadonatúj alkotmányt. (9.10) Persze rögtön felvethetik, és hát fel is kell vetni, hogy mi van az 1989. évi XVII. törvénynek, a népszavazási törvénynek a 7. §ával, amelyik valóban azt írja elő, hogy az alkotmány elfogadását népszavazáson kell megerősíteni. A helyzet az, hogy ez a törvény 1989 júniusában lett elfogadva. A hatályos alkotmánynak ez az átfogó revízióval átalakított változata 1989. október 23án lett kihirdetve. Két olyan jogelv van, amely a jelenleg hatályos alkotmányos rendelkezésnek prioritást ad. Az egyik: a később hozott szabály lerontja a korábbi szabályt, de ebben az esetben van egy erősebb szabály, hogy a magasabb szintű szabály - és az alkotmány a legmagasabb szintű törvé nyi forma - lerontja a vele ellentétes rendelkezéseket tartalmazó alacsonyabb szintű szabályokat. E két szabály alapján ma nincs alkotmányjogi kötelezettsége a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy népszavazásra bocsássa az új alkotmányt és azt megerősíttesse népszavazáson. Tudjuk jól, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy határozata is, amelyben megállapította, hogy a népszavazási törvény több ponton ellentétes az alkotmánnyal, a '89. október 23án kihirdetett alkotmánnyal, és határidőt szabott '93. december 31ét, hogy a parlament ezeket az ellentmondásokat küszöbölje ki. Erre nem került sor azóta sem. Ennek ellenére azonban jogilag, formáljogilag és tartalmi jogalkotás és alkotmányossági érvek alapján mondhatjuk és levonhatjuk azt a következtetést, hogy nincs a lkotmányjogi kötelezettsége a magyar parlamentnek arra, hogy népszavazásra bocsássa az új alkotmányt. De van politikai akarat, politikai szándék, sőt politikai megegyezés arra, hogy az újonnan elfogadott alkotmánynak a megerősítését népszavazáson keresztü l érje el a magyar parlament. Az alkotmány előkészítésében részt vevő összes párt, mind a hat párt, illetve azóta hét párt, kezdettől fogva egyetértett, kifejezte politikai akaratát és szándékát abban a vonatkozásban, hogy az újonnan elfogadott, parlament által elfogadott, kétharmados szabály alapján elfogadott alkotmányt megerősítésre népszavazásra bocsássa. Persze ez még nem jelenti azt, hogy jogilag rendben vannak a dolgok. Nincsenek rendben a dolgot, mert a '89. évi XII. törvény, a népszavazásról szóló törvény azt is tartalmazza, hogyha nem lenne érvényes vagy eredményes az új alkotmány elfogadásáról szóló népszavazás, tehát a megerősítést megtagadná a résztvevő, akkor a népszavazást egy éven belül meg kell ismételni. Új népszavazást kell előírni. Kérdé s, hogy vajon ez kötelezőe ránk. Ha igaz az, amit elmondottam az alkotmánytörvény és a népszavazási törvény időbeni és hierarchikus összefüggésében, akkor ez a szabály sem kötelező a magyar parlamentre. A lényeg nem is az, hogy most a két törvény közötti szofisztikált különbséget és azonosságot, illetve kollíziókat számba vegyük, hanem az, hogy rendezni kell jogszabály szintjén még a népszavazás kiírása előtt az újonnan elfogadott új alkotmány elfogadásának a rendjét és a módját. Ez megtörténhet természet esen különböző módon. Én azt gondolom, hogy az alkotmányban magában kellene szabályozni az új alkotmány elfogadásának a rendjét és a módját, beleértve ennek az egyszeri és egyedi - vagy legalábbis gondolom, hogy egyszeri lesz egy jó ideig , egyszeri és eg yedi népszavazási aktusnak a speciális szabályait. Nézzük meg röviden azt, hogy az alkotmányozást illetően vajon ez a megoldás olyan evidense. Nevezetesen az, hogy 2/3os többséggel a parlament elfogadja és azt követően pedig népszavazáson erősítik meg a választópolgárok az alkotmányt. Nem evidencia ez a megoldási mód, hiszen mint mondottam, jogilag minden különösebb gond nélkül az alkotmányt, az új alkotmányt, a revideált alkotmányt a parlament 2/3os többséggel, mondjuk úgy, hogy gyorsított, de jogilag k orrekt eljárásban, nem sürgősséggel, hanem gyorsított, de jogilag korrekt eljárásban elfogadhatná. Ez a gyorsított eljárás lehetne az egyik módja az alkotmányozásnak.
