Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JUHÁSZ FERENC (MSZP):
4433 amennyiben bármelyik változat mellett is döntünk az alkotmánybírák tekintetében, akkor ezzel teljes összhangban kell a bírói, az országgyűl ési képviselői és így tovább, tehát valamennyi államszervezetben elfoglalt személy mentelmi és összeférhetetlenségi szabályait megalkotni. Nem látom indokát annak, hogy például a kétféle bíróság között is eltérő mentelmi és összeférhetetlenségi szabályok v annak. A közigazgatás szereplőinek erősebb az immunitási joguk, az immunitással kapcsolatos jogosítványok erőteljesebbek, mint az országgyűlési képviselőké. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánybíráskodás a jogállam egyik legfontosabb garanciája, amely b iztosítja, hogy független bíróság őrködjön az alkotmány megtartása fölött. Az alkotmányosság biztosítéka az Alkotmánybíróság, az alkotmány autentikus és mindenkire kötelező értelmezésével, absztrakt vagy konkrét normakontrollal, az alkotmányos jogok védelm ével, a demokratikus értékek, intézmények, az emberi jogok, a civil társadalom őre, védelmezője. Tevékenysége nem a hatalmi ágak kiszolgálására és pusztán alkotmánytechnikai funkcióra korlátozódik. Ő maga is kiemelt szerepet tölthet be az alkotmány fejlesz tésében. Ehhez azonban olyan normatív tartalmú alkotmány szükséges, amely az Alkotmánybíróság tevékenységének gyakorlása során a vizsgálat eszköze és tárgya funkcióját is be kell hogy töltse. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróságra vonatkozó javas lat koncepcióját, konkrét szabályozási pontjait, az alkotmány jogrendszerben elfoglalt helyéhez méltónak ítélem. Kérem önöket, hogy javaslataikkal, jobbító szándékukkal segítsék a jogállami működés egyik tartópillérének számító Alkotmánybíróság tevékenység ének sarokpontjait szabályozó fejezet megszületését. Ehhez a Ház eddigi gyakorlatát és az itt elhangzott véleményeket figyelembe véve, jó esélyt látok. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Juhász Ferenc képviselő úrnak, Magyar Szoci alista Párt. JUHÁSZ FERENC (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési vita e szakaszában hozzászólónak, aki a katonai és rendvédelmi szervekkel foglalkozó részhez kívánja álláspo ntját megfogalmazni, szükségképpen szembe kell néznie azzal, hogy mondandója során egyrészt kénytelen más fejezetek e témakörrel szorosan összefüggő részeihez is kapcsolódni. Másrészt nem kerülhető meg bizonyos észrevételek, álláspontok megerősítése vagy é ppen az azokkal való vita. Harmadrészt, hogy saját véleményem is vélhetően vitatható, bár mindenféleképpen megfontolásra javasolt. Nem közhely, hogy a mindenkori alkotmány egyik legfontosabb elemének tekinthető az ország, a nemzet külső és belső biztonságá nak kérdéseit, az ezt garantáló szervek helyét, szerepét, irányítási rendszerét egymáshoz való viszonyukat és az állampolgárok ezzel kapcsolatos feladatait, kötelességeiket szabályozó rész. Úgy vélem, e körben a koncepciónak tükröznie kellene az elmúlt éve k tisztázó elméleti vitáinak eredményeit, a közelmúlt gyakorlati tapasztalatait, gondolok itt azokra a témakörökre, amelyek alkotmányos összefüggései több vita során e Ház falai között is megjelentek. Mint például a hadsereg főparancsnok joga, felelőssége, tényleges lehetősége. A Magyar Honvédség irányítási rendszeréről, részletes bontási létszámáról kialakult vita, az egyenruhás állampolgárok állampolgári jogainak korlátozásával kapcsolatos kérdések vagy éppen a legutóbbi, a különböző - az országon belül v agy kívül zajló - gyakorlatokkal, lövészetekkel kapcsolatos vita. Az is szerencsés lenne, ha a koncepció tükrözné és megteremtené a feltételeket a különböző európai integrációs szervezetekhez és a NATOhoz való csatlakozási szándékunknak. Tisztelt Országgyűlés! A szabályozási elvek mostani szövegezésű koncepciójának fő és megoldatlanul maradt problémája, hogy valójában - ez persze egyéni véleményem - a koncepció hiányzik belőle. Az egyes szabályozási tárgykörök felsorolása anélkül, hogy eze knek egymáshoz és főként az előző szövegezésű alkotmányhoz való viszonyáról világos álláspont tűnne ki, oda vezet, hogy minden itt szereplő meghatározás esetlegesnek tűnik. Erre tekintettel a szöveg tartalmi
