Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4430 a kétszintű, vagy a háromszintű szabályzás mellett teszi le a voksot, erről néhány szót később szólnék. Bár az Alkotmánybíróság ügyrendje tárgyalásakor jeleztük, hogy a jelenlegi háromszi ntű szabályzási modellt újra kell gondolni. Meg kell vizsgálni - és ebben azt hiszem, elég nagy konszenzus volt a tisztelt Házban , meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ügyrendbe tartozó eljárási technika szabályokat maga az Alkotmánybíróság hatá rozza meg az ügyrendi szabályzatban, és Dávid Ibolya utalt arra, hogy milyen garanciális keretek között. Az alkotmány és a kétharmados törvényként elfogadott alkotmánybírósági törvény az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére vonatkozó normákat, valamin t az eljárás garanciális, de nem alkotmányi szintet igénylő szabályait foglalná magába. Ez nem mond ellent tehát a hatályos törvényi szabályozás az elveket tartalmazó javaslatnak, sőt a körvonalazódó alkotmány lehetőséget nyit a rendezésre is, hisz néhány szabály azért a hatályos jogi szabályzásba betonként lesz beépítve. Az Alkotmánybíróságról szóló fejezet elhelyezése e javaslatban számomra azért aggályokat vet fel. Talán helyesebb lenne önálló fejezetként elhelyezni az alkotmány rendszerében, esetleg a k öztársasági elnök után. Egyesek szerint - kikkel egyetértek - lehet olyan szabályozási törekvés, mely szerint az alkotmány a jelenleginél részletesebb szabályokat fogalmazzon meg az Alkotmánybíróságról, és az alkotmány tartalmazza az Alkotmánybíróság valam ennyi feladatát és hatáskörét. Elhangzott már, hogy nem célunk a 800 szakaszból álló alkotmány megalkotása, de véleményem szerint az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozásnak a mainál részletesebbnek kell lennie, mármint az alkotmányban, ki kell terjedni a feladat- és hatáskör meghatározására, egzakt meghatározására, az eljárás garanciális szabályaira, a bírák létszámának, jelölésének, választásának, jogállásának szabályozására, ezeknek nagy része átemelhető a jelenleg hatályos Alkotmánybíróságról szóló t örvényből az alkotmányba. Az alkotmányban kell meghatározni az alkotmánybírák megbízatásának időtartamát, az újraválaszthatóságot vagy újra nem választhatóságot, illetve az összeférhetetlenségi szabályokat. Amennyiben ezek a szabályozási gyújtópontok beeme lődnek az alkotmányba, azért újabb feladatok várnak még az Országgyűlésre és az Alkotmánybíróságra. Egyrészt abban, hogy el kell dönteni végül is - amire utaltam , hogy kétszintű vagy háromszintű legyen a szabályozás. Amennyiben kétszintű a szabályozás, a kkor az alkotmánybírósági törvényben kell szabályoznunk azokat a jogszabályi formát igénylő ügyrendi szabályzati elemeket, eljárási elemeket, amelyek az alkotmányból elmaradnak. Én úgy látom, hogy a kétszintű szabályozás elérhető, és e Ház és az Alkotmányb íróság együttműködésével, együttes akarattal az alkotmány elfogadása előtt is megvalósítható. Az új alkotmánykoncepciónak és az új alkotmánynak is összhangban kell lennie az ez idáig keletkezett alkotmánybírósági határozatokkal. Ez talán a legnehezebb fela dat. Az Alkotmánybíróság ugyanis több alkalommal rögzítette határozataiban, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és határozataival koherens rendszert alkot, amely mint láthatatlan alkotmány, mely fogalom a zért vitatható, de az alkotmányosság bizonyos biztos mércéjéül szolgál, és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe. Ettől függetlenül vagy éppen ezért, szükségesnek látjuk továbbra is kimondani, hogy a z Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek, illetve azt, hogy a több kötetet kitevő határozatok az új alkotmány hatálybalépése után is iránytűként szolgálnak, természetesen az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálat után. A szakmai vélemények egyb eesnek a tekintetben, hogy Az alkotmánybíróság nem jogalkotó szerv, de azáltal, hogy háromféle hatállyal megsemmisítheti az alkotmánysértő jogszabályt, illetőleg azon belül egyes jogszabályi rendelkezéseket, sajátos helyzetbe kerül. (17.30)
