Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4421 Alkotmánybíróság elnöke semmiképpen sem arra való, hogy politikai helyzeteket értékeljen, továbbá nem világos az "együttesen" kifejezés, valamilyen, kvázi testületi működésre utale, és ha igen, akkor ennek mik a szabályai? Nem indokolt a Honv édelmi Tanács átalakítására tett javaslat. A szövegből kivehetően itt valamiféle kicsinyített vagy árnyékparlament létrehozásáról van szó, de a szerep nem megfogható az eddigi javaslat alapján. Nem világos, miért kellene megváltoztatni a jelenlegi szabályo zást egy nagyobb és kuszább szerepű intézmény létrehozása érdekében. Tudniillik a jelenlegi szerepű Honvédelmi Tanács esetében az merül fel, hogy csökkenteni kellene a részt vevő tagok számát. Ez elképzelhető például az által, hogy csak a honvédsé g parancsnoka marad meg mint katonai vezető, és kikerülnek a tanácsból a frakcióvezetők például olyan úton, hogy nemcsak a honvédelmi bizottság, hanem például az alkotmányjogi és a nemzetbiztonsági bizottság is felügyeleti jogot kap az intézkedések felett, és a frakcióvezetők pedig állandó meghívotti státuszt kapnának a Honvédelmi Tanács mellett. Tisztelt Országgyűlés! A szükséghelyzet definíciójához semmiképpen sem elegendő a jelenlegi megfogalmazás. Az alkotmányos rend veszélyeztetése mellett a személy- é s vagyonbiztonság veszélyeztetése önmagában nem vezethet szükségállapothoz, hiszen ez gyakorlatilag egy nagyobb fegyveres rablás esetén már rendkívüli helyzet megállapítására ad alapot. A jelenlegi hatályos alkotmányban adott meghatározás sem vitathatatlan , azonban a szabályozási célnak jobban megfelel. Itt ugyanis a rendkívüliség szempontjából nem az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése a döntő szempont, hanem a tömeges elkövetés, illetve az, hogy a közrend és a közbiztonság helyreállítására a rendőrsé g ereje nem elegendő. A már említettek miatt ugyanakkor helytelen az a megoldás, amely nem differenciál, a rendkívüli állapotban, illetve a szükségállapotban alkalmazandó szabályok között. A katasztrófahelyzet fogalmának meghatározásában a társadalmi erede tű esemény az, aminek pontos megfogalmazása elkerülhetetlen. Ebből a szempontból számomra aggasztó, hogy a dokumentumban példaként emlegetett eset - a migráció - biztosan nem katasztrófahelyzetet idéz elő, mégha különleges állami intézkedés megtételét indo kolja is. A kormány hatáskörének megjelölésében a dokumentum megfogalmazása pontatlan. A kormány a saját vagy alacsonyabb szintű jogforrásban megfogalmazott szabálytól bármikor eltérhet, felhatalmazásra csak a törvénytől való eltérés esetén van szükség. Ti sztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos szabályozás sem értelmezhető. A rendkívüli helyzettel összefüggésbe hozott rendkívüli intézkedések jellemzően alapjogi korlátozásokat tartalmaznak, míg az ebbe a körbe nem tartozók esetében - éppen a rendkívüli helyzetre való tekintettel - maga az alkotmány ad lehetőséget az ideiglenes eltérésre, azaz az alkotmánysértésre fogalmilag itt nincs mód. Összefoglalólag: a jelenlegi szabályozás messze nem vitathatatlan, és számos vonatkozásban részben pontos ításra, részben pedig továbbfejlesztésre szorul. (16.40) Ez azonban nem lehet ok arra, hogy a viszonylag pontos és gyakorlatban már értelmezett meghatározásokat újabbakkal váltsuk fel, amelyek nem többet, hanem kevesebbet adnak az elődeinknél. Jogpolitikai szempontból a fejezet, a fejezetnek az a törekvése, hogy a köztársasági elnök szerepét tovább redukálja, nemcsak indokolatlan, hanem abból a szempontból is érthetetlen, hogy az összes részt vevő pártok alkotmányozási célként jelölték meg a köztársasági el nök súlyának, kiegyensúlyozó szerepének garanciális irányba történő növelését. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Toll er László képviselő úr követ, az MSZPből.
