Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
4396 Ezt a javaslatot annak ismeretében teszem, hogy az Alkotmánybíróság kinyilvánította, hogy támogatja a jelenlegi jelölési rendszert. Ezt az indítván yt, még egyszer hangsúlyozom, a jelölendő alkotmánybírák tisztaságának érdekében tenném meg, hiszen olyan közjogi méltóságok sározódnak be hónapokig, évekig tartó vitákban, amely, azt hiszem, nem hiányzik sem a közjogi méltóságainknak, sem a Magyar Országg yűlésnek. Végezetül az országgyűlési biztosok intézményéről szeretnék beszélni. Szeretnék itt még egyszer visszautalni arra, hogy igen rossz helyen található ez, az országgyűlési biztosok szabályozása az alkotmánykoncepcióban, hiszen az "Alkotmányvédelem" fejezetben helyezték el. A 2. fejezetben írt biztosi rendelkezések nagy többségével egyet tudok érteni, azonban az első mondattal nem. Az első mondat nevesíti az országgyűlési biztosokat. Megnevezi őket: állampolgári jogok országgyűlési biztosa, nemzeti é s etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa és adatvédelmi biztos. Ebből a megfogalmazásból két következtetés vonható le: csak azoknak a területeknek lehet biztosa, melyet az alkotmány megenged, vagy kötelező e három biztosnak a megválasztása, és egyéb nem képzelhető el más területen. A hatályos rendelkezés ugyan nevesítette ugyanilyen módon a biztosokat, azonban megteremtette a lehetőségét, hogy az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelme érdekében külön biztost is választhat. Ezt a lehetőséget megszün teti a jelenlegi koncepció, és én ezzel a megszüntetéssel nem értek egyet, hiszen ha a jövőben bármilyen alkotmányos jog védelme országgyűlési biztos megválasztását igényelné, úgy az alkotmányt kellene módosítani, hogy ilyen létrejöhessen. Felvetődhet péld ául, ahogy a skandináv államokban ez már gyakorlat is, az egyenjogúsági biztos megválasztásának a szükségessége. Én azt hiszem, hogy nem lenne szükséges ezért alkotmányt módosítani. Ezt elegendő lenne egy külön törvényre bízni. Ez viszont azt jelentené, ho gy nem kellene nevesíteni a biztosokat, csak a feladatot, hatáskört, kinevezésük módját kellene az alkotmányban rögzíteni. Megnéztem az indokolását is a koncepciónak. Sajnos, az is csak azt erősíti meg, hogy elhagyja, de külön magyarázatát nem adja meg az indokolás sem annak, hogy miért tartották szükségesnek az előterjesztők elhagyni a külön biztosi intézményt. Befejezésül szeretném megismételni azt a kérésünket, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne zárjuk le az általános vitát. Adják meg képviselőtársaim, k ormányzópárti képviselőtársaim a lehetőséget, nem az ellenzéknek, hanem adják meg a társadalomnak azt, hogy az általuk benyújtott, több mint 800 észrevételt feldolgozzuk, azokat még az általános vitában részévé tudjuk tenni a koncepciónak. Hiszem nagyon so k észrevétel érkezett, szakmai észrevételek - Kutrucz Katalin képviselőtársam utána mindegyikről szólni fog , ezeket ha nem dolgozzuk fel és nem tesszük az alkotmányba, és nem mondjuk el nyilvánosan, hogy amelyeket nem támogatunk, azt miért nem támogatjuk , akkor színfal a társadalom véleménye, egy díszlet, és azt üzenjük a társadalomnak, hogy az Országgyűlés kormánykoalíciós többsége nem kíváncsi a véleményükre. Én bízom abban, hogy önöket ennél nemesebb cél vezérli. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb ol dalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Csizmadia László úr, Magyar Szocialista Párt. Szólásra készül Kutrucz Katalin képviselő asszony, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Csizmadia László úrnak. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alábbiakban a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának képviseletében az alkotmánykoncepció 9., az ügyészség jogállását szabályozó fejezetéről szeretnék szólni.
