Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4393 szakemberek nagyon nehezen tudnak az eutanáziában megegyezni. Mérlegelés alapján elfogadunk olyan indokokat, amelyek egy ember halálát jelentették, egy beteg kisgyermek halálát. Ezt csak zárójelben szerettem volna megjegyezni. Tovább az alkotmányozás elveiről szeretnék beszélni. (14.20) Elismerem, hogy az alkotmány az Országgyűlés feladata és ennek történelmi múltja is az Országgyűlés feladatává teszi az alkotmányozást. Az Országgyűlésnek és minden képviselőnek külön megtiszteltetés, hogy ebben a folya matban alakítólag részt vehet, azonban ez egy óriási felelősség is. Szükséges, hogy minden képviselő az információk birtokában legyen, az információ megszerzése, mérlegelése és megvitatása - amely a képviselő végső döntését készíti elő - azonban rendkívül időigényes. Ezért nem lehet "erőltetett menetben" tárgyalni az alkotmányt. A Magyar Demokrata Fórum kérte, hogy a koncepció általános vitáját csak szeptemberben zárjuk le, hiszen a koncepció a leglényegesebb része az alkotmányozásnak, és egyben a legidőigé nyesebb része is. Az alkotmányozásnak az Országgyűlésben négy fontos szakasza van. Az alkotmánykoncepció elveinek általános vitája, a részletes vitája, majd az eldöntött végleges szöveg általános vitája és a részletes vitája. Mi, a parlamentben ülő képvise lők bizalmat adtunk egy bizottság tagjainak, hogy tegyenek javaslatot az alkotmányozás szabályozási elveire. Ez egy műhelymunka volt. Egy olyan műhelymunka, ahol két részbe kell bevonni az érdekvédelmi szervezeteket, társadalmi szervezeteket, szakmai fórum okat. Megítélésem szerint az előkészítő bizottságnak kellett volna társadalmi vitára bocsátani, majd annak eredményét, javaslatait feldolgozva egy újabb koncepciót készíteni, amit az Országgyűlés megvitat. Ugyanakkor az el nem fogadott javaslatokat feldolg ozva egy melléklet formájában csatolni kellett volna, és a képviselők rendelkezésére bocsátani. A jelenlegi helyzetben alig néhány nappal a társadalmi vita befejezését követően az Országgyűlés már tárgyalta a szabályozási elveket, miközben a mai napig ninc s feldolgozva az a több mint nyolcszáz észrevétel, melyet a szakma, a társadalom és egyéb intézményei benyújtottak a parlamenthez. Baudouin professzor úr, aki a kanadai alkotmány első embere, évtizedek óta foglalkozik ezzel a területtel, jó tanácsként azt mondta: "Barátaim! A jó whisky igen hosszú érlelési időt igényel, de a jó alkotmány érlelési ideje többszörösen meghaladja a whiskyét." Ő, aki egy olyan országban él, amelyik hosszú évtizedek óta folyamatosan alkotmányozással foglalkozik, neki igazán komol y gyakorlata van ebben. Ez az az érlelési idő, kedves képviselőtársaim, amit én nagyon hiányolok a magyar alkotmányozás folyamatából, és az érlelésnek nemcsak a szó fizikai, de átvitt értelmében is nagyon jó ideje lenne az idei nyár, és tovább folytathatná nk szeptemberben a vitát. Hiszen abban a metódusban, amit a kormánytöbbség javasol az alkotmány tárgyalására, azt üzenjük a társadalomnak, hogy nekünk csak díszletnek kellett az ő véleményük, hiszen itt tízenhúszon órája tárgyalunk az alkotmánykoncepcióró l, miközben alig vagyunk néhányan, és nem is teljes terjedelemben, akik ismerjük vagy tudjuk, hogy mi van abban a nyolcszáz észrevételben, melyet a társadalom akár szakmai fórumaikon keresztül is eljuttatott a parlamentbe. A Magyar Demokrata Fórum erre hivatkozással ellenzi az általános vita lezárását, és kéri azt, hogy erre csak szeptemberben kerüljön sor, mert szeretnénk a nyáron feldolgozni ezeket az észrevételeket - nemcsak díszlet a társadalmi véleménynyilvánítás. Konkr étan az alkotmány koncepciójából egy fejezettel kívánok foglalkozni, és ez a hatodik rész, amely három fejezetből áll. A főcíme az, hogy "Alkotmányvédelem". Már a főcím is megtévesztő volt a számomra, mert alkotmányvédelemmel közvetve és közvetlenül az egé sz társadalom foglalkozik. Közvetett módon mindenki, hiszen az állampolgárnak, a közigazgatásban dolgozóknak is joga és kötelessége az alkotmány védelme, közvetlenül azonban a köztársasági elnöktől az országgyűlési képviselőkig az igazságügyminiszteren ke resztül mindenkinek kötelessége az alkotmány védelme. Ilyen címszó alatt három fejezetről tárgyal a koncepció: "Az Alkotmánybíróság", "Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai", és "Az alkotmány megváltoztatása". Ha rendszerbe kívánjuk elhelyezni a jog védő szerveket, akkor ebbe a csoportba tartoznának azok az intézmények,
