Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4388 képviselőválasztás, m agam is végigéltem külföldön egy pár elnökválasztást, különböző helyeken, nyugodtan végig lehet csinálni, nem osztja meg a népet jobban, mint ahogy ma is meg van osztva. Az embereknek van felfogásuk, az embereknek van elgondolásuk, s az ő kezükbe tesszük l e azt, hogy kit találnak a legjobbnak. Ezt ne vegyük el a néptől, amikor mindig arról beszélünk, hogy minden hatalom a népé. Ami Trombitás képviselő úrnak a megjegyzését illeti, természetesen mindig van kockázat, de van a politikában realitás, megérzés, és én magam holtbiztos vagyok abban, hogy a magyar nép a köztársasági államformát fogja választani, először többek között azért is mert nincsen királya, jelöltje, aki van jelölt, az remélem nem vállalná, és erre lényegében szóba se kerülhetne szerintem józan ul egy ilyen köztársasági államforma megállapításánál és választásánál. Én csak azért kértem ezt, hogy ebben is döntsünk egyszer mi a nép, hogy a nép igenis köztársasági államformát akar. Amennyiben ebben a kérdésben vesztenék, akkor megígérem a Trombitás képviselő úrnak, hogy egy nagyon jelentős vacsorára meghívom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kétperces reagálás, akkor visszatérünk az előre írásban jelentkezettek sorára. Megadom a szót Bauer Tamás képvis elő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum részéről. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is, mint az imént Jakab Róbertné vagy Varga László már másodszor szólh atok hozzá ebben a vitában, ebben a nagyon jelentős alkotmányozási vitában; míg az előző alkalommal az alapjogokról, szociális jogokról, érdekegyeztetésről fejtettem ki a véleményemet, most igyekszem még inkább közgazdász lenni, és azokról a gazdasági vona tkozású kérdésekről szeretnék beszélni, amelyekkel az alkotmánykoncepció különböző fejezeteiben foglalkozik. Mielőtt azonban erre rátérnék, kell egy megjegyzést tennem ahhoz, amit jó másfél órával ezelőtt Lezsák Sándor képviselőtársunk általában az alkotmá nyozás időszerűségéről elmondott. Nem először hangzott el az az érvelés arról, hogy miért nem időszerű jelenleg alkotmányt készíteni, amit ő elmondott, az imént Varga László képviselőtársunk is valami hasonlót mondott, de az a tény, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnökétől hallottuk mindazt, amit hallottunk, az egyik olyan párt elnökétől, amelyik részt vett végig ebben az alkotmányozási munkában, és amelyik részese annak az eredetileg ötpárti, jelenleg hat frakcióra kiterjedő kompromisszumnak, amely ott áll a szabályozási elvek mögött, ez különösen fontossá teszi azt, amit ő elmondott. Tömören összefoglalva, azt mondta el Lezsák Sándor képviselőtársunk, hogy nincsenek jelenleg olyan viszonyok, nincsenek jelenleg olyan nyugodt, kiegyensúlyozott gazdasági és po litikai viszonyok Magyarországon, amelyek között az ország igazán magáénak érezhetné a születő alkotmányt; tele van az ország konfliktussal, vitákkal, gazdaságiszociális, politikai csatákkal, nem időszerű. Én azt szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, anélkül, hogy részletekbe mennék, hogy volt olyan időszak Magyarországon, amikor nem voltak gazdaságipolitikai csaták, amikor nem ütköztek egymással a nyilvánosság előtt különböző vélemények, akkor könnyebb volt alkotmányt csinálni 1949ben, de én nem his zem, hogy erre visszavágynánk. Azért mondom ezt, mert volt egy olyan mondata Lezsák Sándornak, amit szó szerint is fel kellett írnom, azzal indokolta, hogy miért nem időszerű az alkotmányozás, idézem: "mert hiányzik az a határozott hang, amely képes lenne eldönteni a vitás kérdéseket". 40 évvel ezelőtt jelen volt az a határozott hang, amelyik eldöntötte a vitás kérdéseket, én szeretném, ha soha többet nem lenne ebben az országban jelen olyan határozott hang, amely egymaga el tudja dönteni azokat a vitás kér déseket, amelyek a különböző politikai erők, különböző társadalmi erők között óhatatlanul jelen vannak. Én hallottam véletlenül, azt hiszem televízióban, vagy rádióban, amikor a cseh alkotmány megszületett három évvel ezelőtt vagy két évvel ezelőtt, és hal lottam Klaus miniszterelnököt nyilatkozni, aki elmondta, hogy mi mindenben elégedetlen ő azzal az alkotmánnyal, mint az akkori legerősebb párt elnöke, de kompromisszumos volt az az alkotmány is. Kompromisszumos lesz a mi új alkotmányunk is, nem lehet addig várni az új alkotmánnyal, amíg harmónia lesz egyfelől a magyar
