Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
4384 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Független, demokratikus jogállamnak alkotmányra van szüksége, így nekü nk is. A kérdés az, hogy az előkészület gondos, alapos és hosszú volte, vagy valami általunk ismeretlen oknál fogva túl gyorsan készítjük az alkotmányt. Én azt mondom, hogy alkotmányra van szükségünk, és nem azt mondom, hogy új alkotmány kell. Az 1949. év i XX. törvénycikket, helyes kiegészítések és módosítások ellenére, nem tartom alkotmánynak. Torzszülött volt, születésénél fogva olyan időben hozták, és olyan megszálló hatalom és őket kiszolgálók alatt, amikor alapvető jogokról, vallásszabadságról, lelkii smereti szabadságról még beszélni sem lehetett. Ez a torz megfogalmazása, mármint, hogy alkotmány, sajnos még ma is viseli az 1949. évi XX. törvénycikk bizonyos fokban, mert talán furcsa, amit mondok, az első részében az állam vagyonáról, szövetkezetekről szól, és csak hátul, ma is a 12. fejezetben kullognak az emberi jogok, holott minden alkotmánynak, a világ bármely alkotmányának - különösen az első nagy kettőnek, az 1776i Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata és a francia Nemzetgyűlés ünnepélyes d eklarálása 1776. augusztus 26án - azzal kezdődik, hogy minden az emberért van, az ember alapvető jogáért. Igen szükséges, ha nem tartjuk be azokat az elveket, és nem követjük, és nem igyekszünk követni a népakaratot, akkor azt hiszem ismét mellékvágányra fog csúszni az alkotmány. A történelmi fejlődésünk két érdekes jelenséget és utat mutat. Az első alkotmányos megjelenése a magyar népnek Szent István fehérvári törvénynapjaikor volt. Amikor megjelentek, elmondták panaszaikat, jogsérelmeiket és ott a király nak is meg kellett személyesen jelenni, azokat orvosolta. Tehát, a népnek az igazságszeretete és a jogai voltak az elsők, amik a történelmünkben megjelennek, mint alkotmányos jogok. Ezek a jogok később szélesedtek. A XIII. század elején már nemcsak megjele nnek és panaszokat mondanak el, hanem már ott vannak a rendek és a szerviensek és a többiek azzal, hogy a királynak az önkényét fékezzék, és maga a népnek a jogait szélesítsék. 1222ben elérték az akkori rendek, az egybegyűlt sokaság az Országgyűlésen, hog y leváltották a régi nádort és a helytartótanács tagjait, tanácsadóit pontosabban, akik úgy érezték - már a nép részéről , hogy a hatalmukkal visszaélnek, s a népnek nem biztosítják a jogait. Igen Tisztelt Ház! 774 év távlatából fölvetem a kérdést, hogy v ajon ma az ellenzéknek vane olyan joga, mint 774 évvel ezelőtt a rendeknek, és a fehérvári Országgyűlésen összejött sokaságnak? Nincs. Az ellenzék ma - számításom szerint körülbelül 40%át teszi ki a választóknak, remélem '98ra ez növekedni fog - gombot nyomhat, javaslatait elmondhatja, de régi nádort vagy tanácsadóit hogy elmozdíthatja? Egy főosztályvezetőt sem. Ebben a tekintetben úgy érzem, az alkotmányunk, ha nem segít, akkor lesz egy nagyon szép szövegű papírunk, de végül a gyakorlatba nem megy át se mmi. Az ellenzék ma, függetlenül attól, hogy százalékban mennyi, lényegében nem élvezi, és nem tudja keresztülvinni azokat a javaslatait és jogaikat, amelyek az ország egységét, gazdasági fejlődését és kulturális fejlődését is elősegítenék. Ismételten meg kell említenem - s ezzel a kérdéssel többet nem foglalkozom , a sürgősséget. Mert semmi érdemi magyarázat, semmi érdemi érv el nem hangzott arra, hogy valóban miért kell ilyen sürgősen ezt az alkotmányt előkészíteni. Kell alkotmány, legyen alkotmány, vegy en benne a népnek minden része, hisz a negyven nap semmi, özönlenek a papírok, és szeretném, ha szívére tenné kezét minden alkotmányelőkészítő bizottság tagja, hogy elolvastae mindegyiket. Száz és ezer oldalak jönnek, hogy elolvassuk és tudomásul vegyük, vagy használjuk. Nem negyven nap kell, négyszáz nap kell. És semmi hiba nem lenne abból, ha az alkotmányunk pár évvel később, egy jó alkotmány jönne létre. Nem akarom propaganda szólamnak vélni, de ha az igen tisztelt Országgyűlés vagy a koalíció ugyanily en szorgalommal, és ugyanilyen tüzetesen és ugyanilyen sürgősséggel tárgyalna a kisember szociális jogairól, az ország helyzetének a megjavításáról, és itt ülnénk szerdán, csütörtökön, pénteken meggyőződésem, hogy előbbre vinnénk az országnak az érdekét, k özben természetesen alkotmányt előkészíthetünk. Ennek az alkotmánynak van számos olyan pontja, amely ha benn marad, akkor nem mondom hogy torz, de csonka alkotmány lesz. Az egyik a már sokat említett és sokak által felhozott kérdés a köztársasági elnök köz vetlen választása, ami természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt szerint a
