Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4381 Az alkotmányo kat gyakran azzal védik, hogy módosításuk nem a rendes törvényhozási úton történt, hanem azt különleges szervezetű csoport végezte. Az 1990es választások előtt már valamennyi párt programjában szerepelt új alkotmány létrehozása. Így a Független Kisgazdapá rt is részt vett az ilyen célú kerekasztal munkájában. Valójában a szálak sokkal messzebbre vezetnek vissza. A volt szocialista országok többségétől eltérően, hazánkban nem volt olyan alkotmány, amely már a nemzeti sajátosságokat és az alkotmányosság egyes , megelőző hatalomgyakorlással összefüggő elemeit kifejezte volna. 1972ben nagyarányú módosításra került sor, azonban az új törekvéseket az 1949es sztálini alkotmány szerkezetébe kellett beleerőszakolni. Ez természetesen behatárolta a lehetőségeket. Az 1968ban elindult gazdasági reform viszont, ha nem is megtorpanások és ellentmondások nélkül, egyre inkább feszegette az alkotmányos rendszer kereteit. 1972ben nagyarányú kutatási program indult a közigazgatás fejlesztésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a köz hatalmi intézmények korszerűsítése nem nélkülözheti az alkotmányos alapok újragondolását. 1986tól már kifejezetten az alkotmány reformjának előkészítése indult meg. Az említett kutatások eredményei a polgári alkotmányosság értékei felé mutattak. A rendsze rváltás előtt kidolgozott anyag azonban természetesen még szocialista vonásokat viselt magán. Ezt hivatott kiküszöbölni a hatalmi ágak elválasztása, illetőleg olyan korlátok, ha úgy tetszik, ellensúlyok kialakítása az államszervezeten belül, mint az alkotm ánybíráskodás, a közigazgatási bíráskodás, a kormánynak az Országgyűlés által történő ellenőrzése, a bizalmatlansági indítvány és így tovább. A születő koncepciót ugyan elsöpörte a rendszerváltás lendülete, mégis időtállónak bizonyult számos megoldása, és az 1989es átfogó alkotmánymódosítás során, részben ezek is, megvalósultak. Egy új alkotmány elvei és konkrét szabályai körvonalazódtak az akkori ellenzék, az MSZMP és az egyéb társadalmi szervezeteket tömörítő, úgynevezett harmadik oldal között a nemzeti kerekasztaltárgyalásokon. Az eredmény az 1989es átfogó módosításban öltött testet. A következő években néhány fontos kérdést, az alapjogok garanciáit, a kétharmados többséget igénylő törvények körét és így tovább is érintő, az alkotmányt meghatározó voná sait azonban nem megkérdőjelező változás következett be. Általánosnak mondható vélekedés szerint, az így előállt alkotmány alapvetően alkalmas arra, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó, demokratikus közhatalom működhessen és ezeknek a keretei meglegy enek. Felmerül a kérdés: ha mindez igaz, akkor miért van szükség új alkotmányra? Jelenlegi alkotmányunk preambulumában egyértelműen kinyilvánítja, hogy magát ideiglenesnek tekinti, célja az átmeneti korszak szolgálata. (13.20) Ebből az kö vetkezik talán, hogy az új alkotmány létrehozása mindenekelőtt az említett elvárás miatt szükséges? Az alkotmány tartalmának alapvetően megfelelő volta mellett, alaptörvényünk túlságosan rugalmas, ezért nem képes arra, hogy határozottan irányt szabjon a jo grendszer alakulásának. Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy az alkotmány a mai Magyarországon nem létkérdés. Ezért érthetetlen, miért kell lóhalálában változtatni rajta? A Független Kisgazdapárt érdekelt ugyan az alkotmány mielőbbi megújításában, hi sz elodázhatatlannak tartjuk a köztársasági elnök nép általi megválasztását, amelyben negyedmillió ember aláírása kötelez bennünket. A családjogot, az oktatási munkát, a termőföld védelmét, az érdekegyeztetés garanciáját sürgetőnek érezzük, de sok más szak aszt nem látunk olyan szükségesnek, amit azonnal meg kell oldani egy, a hosszú demokratikus időszakra készülő stabil társadalmú országban. A Független Kisgazdapárt pedig ilyen stabil gazdaságú és társadalmú országot szeretne látni hazánkban. Köszönöm szépe n. (Taps a jobb oldali padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
