Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
4379 Elnök Asszony! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy megtiszteltetés az alkotmány vitájában részt venni. Ez a legfontosabb törvény, amit egy Országgyűlés meghozhat, ennek az előkészítése is a legfontosabb munkák közé tartozik. Ez egy szakmai kérdés, amely elsősorban a jogászok, az alkotmányjogászok feladata, és ezért egy laikusnak a kérdéshez hozzászólni bizonyos értelemben merészség. Mégis úgy gondolom, hogy nem indokolatlan, ha egy olyan átmeneti időszakban, amikor a központi tervgaz dálkodásból a fejlett piacgazdaságba vezetjük át az országot, a gazdaság alkotmányban való megjelenésének a kérdéséről egy gazdasági szakember is hozzászól, nemcsak alkotmányjogászok. Határozott véleményem, hogy nagy jelentőségű kérdés, hogy Magyarországon a '90es években a piacgazdaság fejlődik ki, a piacgazdaság intézményei alakulnak ki, a piacgazdaság jogi és alkotmányi intézményei is megerősödnek. Miért is van szükség piacgazdaságra? Nem azért van szükség a piaci versenyre, az eladók, a gazdasági ügynö kök közötti piaci, gazdasági, üzleti versenyre, mert az egy ideális állapot. Hanem azért, mert a társadalom és a gazdaság bonyolult szerkezete, csak olyan feltételek között tud megfelelően alakulni, ha a feltételekhez való alkalmazkodás kényszere és lehető sége együttesen beépült a társadalom értékrendjébe. Mikor piacgazdaságról beszélünk, és a piacgazdaságot, ilyen értelemben, a társadalmi haladás érdekében mozgósító erőként képzeljük el, akkor tudnunk kell, és ezt az alkotmányban is meg kell fogalmaznunk, hogy a versenygazdaság gondolatát támogatjuk. Akkor van hatékony piacgazdaság, ha a piacon sok a versenyző fél és a versenyző felek, az üzleti életben részt vevő intézmények állandóan ki vannak téve egymás konkurenciájának. Ennek az alapgondolatnak az elfo gadása arra késztet, hogy azt javasoljam, hogy a verseny gondolata, a piacgazdaság kimondásának gondolata szerepeljen az alkotmány tételes szövegében. A verseny ellen nagyon sok tényező hathat. Maguk a versenyben részt vevő gazdasági tényezők, vállalkozók is sokat szenvednek a versenytől, hiszen a versenytársak legyőzhetik őket, a versenytársak visszaszoríthatják őket stb. stb. stb. Ennek a jelenségnek egyik megnyilvánulása, hogy a gazdasági versenyben részt vevő üzletfelek nem idegenkednek a monopóliumoktó l. De ha monopóliumok keletkeznek, akkor az, az ország gazdasági fejlődése szempontjából hátrányos, mert a monopolerővel rendelkező, gazdasági tényező dominálni tudja a piacot, a vevőket, árakat tud megállapítani. Nem kényszerül arra, hogy a konkrét gazdas ági feltételekhez alkalmazkodjon és a vevők kívánságai szerint járjon el. Mi nem ilyen gazdaságot szeretnénk, s ezért az alkotmányos jogoknak nemcsak a versenyt kell kimondani, hanem a verseny korlátozása érdekében fellépőket szigorúan vissza kell szorítan ia, és ezt a véleményét az alkotmánynak ki kell határozottan mondania. A monopóliumnak van még egy formája, ezt úgy hívja a tudomány, hogy természetes monopólium. Ahol nem lehet megakadályozni azt, hogy egy konkrét eladásivételi viszonyban valaki, egy int ézmény monopolerővel rendelkezzen. Ebben a kérdésben is van az alkotmánynak s a jogrendszernek feladata. Ki kell mondani, hogy a társadalom érdekében az államnak, a kormányzatnak, a parlamentnek kell olyan törvényeket megfogalmazni, amelyek biztosítják a m onopolpiacon működő intézmények szabályozását. Nem ők, önérdekük alapján döntenek ezekben a kérdésekben, hanem az állam által elfogadott, a törvényes rendbe iktatott szabályoknak megfelelően kell hogy eljárjanak. A gazdasági jog egyúttal azt is jelenti, ho gy mindenkinek joga van vállalkozóként, tulajdonosként, befektetőként részt venni a gazdasági életben, és csak egy olyan társadalom tud igazán versenytársadalmat, versenygazdaságot kialakítani, ahol ez a jog nemcsak a papíron, hanem az életben is érvényesü l. Úgy gondolom, hogy ennek a célszerű megfogalmazásáról is érdemes gondolkodni. Végül még egy kérdést szeretnék felvetni, ami már nem az alapmondanivalómhoz tartozik. Akkor, amikor a központi tervirányítás rendszerétől, elhatároztuk, hogy áttérünk a vers eny jellegű piacgazdaság felé, akkor felismertük azt, hogy az emberi tudás, a gazdaság és a társadalom áttekintésére vonatkozó ismereteink minden pillanatban korlátozottak, és szükségünk van olyan
