Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4303 szó. És én igenis azt mond om, hogy le lehetett volna ülni, végig lehetett volna gondolni, hogy még kikről lehet szó. Én mondtam Mindszenty bíboros nevét, lehetne még mondani másokat is, és igenis ide lehetett volna kapcsolni annak a törvénynek a kérdését, ami a magyar szabadság vis szanyerését örökíti meg, és hogyha ezek szándéknyilatkozatokban, gesztusokban, napirend alakításában kifejezésre jutottak volna, talán lett volna esélyünk egy konszenzus megteremtésére. Én legalábbis semmiképpen sem, de úgy érzem, nem az ellenzéki oldal te het arról, hogy ez elmaradt. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, MDNP. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Eredetileg nem szándékoztam szólni ebben a vitában. Én is egy ú j generáció képviselője vagyok. Én is már csak a lövések hangjára emlékszem. És voltam olyan szerencsés, hogy a családomban senki nem harcolt sem a forradalom ellen, sem a forradalom mellett - fegyverrel. Apám orvos volt, és belekeseredett abba, amit '56b an végzős egyetemistaként végignézett a kórházban, a forradalom leverésének eredményét. És nem is gondolom, hogy az igazság bajnokai lennének bárkik is, akik nem értenek egyet azzal, hogy a Szocialista Párt egyszál maga, egyoldalúan a parlament elé nyújtot ta ezt a törvényt. Mert kedves képviselőtársaim, a vita igazából ezen van. Nem Nagy Imre személyén. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha végighallgatták volna igazán figyelmesen a hozzászólásokat, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti szabaddemokraták, nem Nagy Im re személyét vitatták ebben az esetben. (20.30) Nem azt vitatták, hogy Nagy Imre személye az volte, aki, hogy nagy volte, és hogy emberként megérdemlie a nemzet tiszteletét. Nem erről szólt a történet. És nemcsak ellenzéki képviselők vitatják azt, hogy ez így helyese vagy sem. Mert itt azt halljuk, hogy a túlsó oldalon ülők. Kérem, a kormányban ülő másik párt sem helyesli ezt a törvényjavaslatot. Nyilván minden pártnak többféle oka van rá. Lehet oka az, hogy elviekben nem ért egyet azzal, hogy egymás u tán, embereket, személyiségeket törvénybe örökítsünk meg. Hogy az tulajdonképpen a jövőnek és a történelemtudománynak és a nemzet emlékezetének a dolga. Mert attól még, hogy törvénybe iktatnak valakit, erre már van példa, egyáltalán nem biztos, hogy méltó a nemzet tiszteletére. Ma is hallottunk egy példát ebből Sztálin is törvénybe volt iktatva, mégsem hiszem, hogy bárkinek eszébe jutott volna, hogy ettől kellene tisztelni. (Morajlás a bal oldalról.) Mert a vita igazi alapja az, miért van az, hogy a Szocial ista Párt annak ellenére, hogy az előzetes tárgyalások során, az összes többi parlamenti párt kinyilvánította, hogy ezért vagy azért, különféle érvek miatt, nem támogatja ennek a törvénynek a parlament elé hozását, ennek ellenére a Szocialista Párt képvise lőcsoportja mindenkit figyelmen kívül hagyva, egymaga hozta a parlament elé ezt a törvényt. Az igazi vita ezen van, és ezért vetődnek fel azok a kérdések, hogy vajon a Szocialista Párt, miért nem keresett olyan megoldást, ami itt is elhangzott, és Salamon képviselőtársam kitért erre részletesen, miért nem próbált megkeresni egy olyan megoldást, amiben többségi támogatást lehetett volna elérni? Miért ragaszkodott ehhez? Én azt gondolom, hogy Nagy Imre emlékéhez nem azért nem méltó ez a vita, mert amire itt i déztek, hogy akik így vesznek részt ebben a vitában, képviselőtársaim, hanem azért, mert így került a parlament elé ez a javaslat. És hogy ki hogy vesz részt ebben a vitában? Én javaslom, hogy olvassák el a saját felszólalásaikat. (Zavargá s, bekiabálás, megjegyzések a bal oldal padsoraiból.) Lehet azt mondani, hogy a másik oldalon minősítenek, de akkor az önök felszólalásaikban is gondolják végig, az olyan típusú minősítést, minthogy azért nem iktatták az elmúlt öt évbe, mert nem akarták me görökíteni. Mondják ezt azok és azoknak, akik az egész temetésben végig, az első pillanattól kezdve, részt vettek, szerveztek és ott voltak. Karszalaggal. Tehát akkor mennyire tisztességes egy olyan megállapítás, hogy a parlament hat pártja az elmúlt hat é vben, azért nem
