Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
424 Képzeljük el, hogy az elmúlt évben tenyészüszőr e adtunk több százezer, több millió forint támogatást, és két év múlva talán azt fogja megérni a termelő - aki vette , hogy a tejre nincs szükség ebben az országban. Azt hiszem, nem lehet ilyen kiszámíthatatlan beruházásokba beleverni - hogy úgy mondjam - a mezőgazdasági vállalkozókat. Még annak árán is meg kell ezt hozni, bele kell nyúlni, mert a kiszámíthatóság örök érték, és fontos mindnyájunk számára. (19.20) A szövetkezeti átalakulási folyamat következtében erősödött a már korábban is tapasztalható tő kekivonási folyamat a mezőgazdaságból, melynek üteme talán már valamelyest lassult, de még mindig tart. Ennek következményeként évek óta tart a szövetkezeti vagyon úgymond akarvaakaratlanul való felélése, ami hamarosan befejeződik, és ezzel végérvényesen elfogy a termelés fenntartása érdekében mozgósítható tőketartalék azokban a szövetkezetekben, ahol egyik napról a másikra élnek. Ezek után már csak a drága hitelek és netalán az összeomlás következik. A termőföldek vonatkozásában rendkívül hosszúra nyúlt é s még ma is tart az átmeneti állapot, nem alakultak ki stabil birtokviszonyok, nem megfelelő a birtokstruktúra, ennél pedig a nagyüzemi működés ellehetetlenül. Talán itt említem meg, ami oly sok vitát kiváltott az elmúlt ülésen, hogy a szövetkezeteknek áll attartó telepeikhez jogosan földtulajdon szükséges. Én csak kérdésként teszem föl és hangosan, mert hangosan szól a mikrofon: ha jogi személyek tagjai lesznek ennek a szövetkezetnek, vajon hogyan tudjuk majd követni a földtulajdon sorsát? Ez kérdés számomr a. Francz Rezső képviselőtársam, gondolom, nem sértődik meg. Ő fölvetette a földtulajdonnal kapcsolatban: "Na, tessék már tudomásul venni, hogy most már 1996 van!" Én ezzel egyetértek. De ha valahol van egy helyzet, és tisztelet minden mezőgazdasági értelm iségi dolgozónak, szövetkezeti vezetőnek, akkor tessék már tudomásul venni, hogy a földrészaránytulajdont segítsenek szétosztani, segítsenek megteremteni, és ne kelljen még egy törvénymódosítási javaslatot benyújtani, mert kinek használ ez, tessenek monda ni, hogy éveken keresztül ennyire elhúzódik? Nem azt mondom, hogy egyszerű dolog. De ha már ebben vagyunk, akkor abban kell gondolkodni, hogy ezt kell megoldani. Valamennyi égető és megoldásra váró problémát felsorolhattam volna, de ebből talán ennyi is el ég. Ebből is látható és megítélhető, milyen feszítő problémákkal küzdenek ma a szövetkezetek, melyek azok a kérdések, amelyekre a törvényhozásnak kellene feleletet adnia. Ez akkor is tény, ha emellett belátható, hogy az okok és ellentmondások egy része az előző időszakra, vagy még talán korábbra is datálható. Ez a tény a mostani törvényhozás és a kormányzat cselekvésének szükségességét, valamint az ennek elmulasztásából eredő felelősséget nem csökkentheti. És ha már említettem '54'59et: nem szívesen szere tek visszaemlékezni, de aki a múltját nem ismeri - és ezt ne vegye senki magára, egy amerikai pszichológustól hallottam , az képes arra, hogy megismételje azt. Ezt csak azért említem, mert az akkori parasztság akkor nem azt kérdezte, hogy miért kell vetni meg szántani '59'60ban, amikor elvettek tőle mindent, hanem könnyezve vetettek és sírva arattak, mert bíztak abban, hogy a gyermekeik és unokáik valamilyen formában jobb létet fognak majd kapni ebben az országban. Ma a társadalom ötven százaléka pesszim ista, és abban sem hisz, hogy holnap felébred. Nekünk itt kötelességünk jövőképet adni annak a szellemnek a tekintetében, ahogyan azt Orosz Sándor képviselőtársunk a szövetkezeti törvény alapján fölvázolta. A kereszténydemokraták mindig partnerek lesznek a z ilyen szövetkezeti törvény meghozatalában, és minél előbb kérjük ennek a parlamenthez való terjesztését. A törvényjavaslat rendelkezései tartalmilag három téma köré oszthatók, amelyekről röviden a következőt szeretném elmondani: Az egyik, hogy megengedi a jogi személy tag megjelenését, illetve csak jogi személy tagokból álló szövetkezet létrehozását engedi. Megítélésem szerint ma már csupán két olyan körülmény van, amely a szövetkezeteket tartalmilag elhatárolhatóvá teszi a gazdasági társaságoktól. Az egy ik a szövetkezeti szolidaritás elve, a másik pedig az egy tag, egy szavazat elve. Miután a
