Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
4193 Már az elnevezések sem igazán fedik azokat a fogalmakat, amelyeket a magya r nyelvben, így az alkotmányban is mindenkinek egyformán és világosan kell érteni. A rendkívüli helyzeteken belül megkülönböztet az előterjesztés védelmi helyzetet, szükséghelyzetet és katasztrófahelyzetet. Maradjunk az elsőnél, a védelmi helyzetnél, amely ben a megelőző védelmi helyzet megnevezés alatt az alkotmánykoncepció, idézem, "idegen hatalom részéről megnyilvánuló súlyos fenyegetettség" - erről beszél; erre a helyzetre szerintem a megelőző védelmi helyzet sehogyan sem illik, hiszen megelőző védelmi h elyzet most békében kell hogy legyen. (11.10) Erre a helyzetre én a válsághelyzet kifejezést alkalmaznám. A következő fokozat a fegyveres védelmi helyzet, amely idézem: "a hadiállapot kinyilvánításától vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésé től a háborús harci cselekmények befejezéséig tart". Nos, úgy gondolom, hogy itt egyértelműen háborús helyzetről, vagy még egyszerűbben hadiállapotról van szó. Javaslom tehát, ezen mindenki számára világosan érthető fogalmak használatát az új alkotmányban. Azzal egyetértek, hogy válsághelyzetben, amit a koncepció megelőző védelmi helyzetnek nevez, a kormány tegye meg a szükséges előkészületi intézkedéseket az országvédelmi tervnek megfelelően. A szabályozási elvek szerint a rendkívüli állapot kihirdetése az Országgyűlés feladata. Ezzel nehezen lehet egyetérteni, hiszen a hadiállapot, vagy ahogyan a szabályozási elvek nevezik, fegyveres védelmi helyzet, a modern háborúban a legnagyobb valószínűség szerint nem a harcoló szárazföldi csapatok határátlépésével, h anem rakéta vagy egyéb légitámadással kezdődik, és ilyen esetben nemhogy az Országgyűlés összehívására, hanem még rövid megbeszélésre sincs idő. Tehát legyen a döntés joga a köztársasági elnök kezében, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. Nagy kérdés az is, hogy vane lehetőség előzetes egyeztetésre az Országgyűlés elnökével, a miniszterelnökkel és az Alkotmánybíróság elnökével. Ehelyett úgy gondolom, hogy rendkívüli állapot megállapítását és kihirdetésének a kérdését törvényben kell pontosan szabályozni . Az alkotmánykoncepció nem szabályozza pontosan a honvédelmi tanács szerepét, összetételét, létszámát, döntéseinek mechanizmusát. Rendes, normális körülmények között egyetértünk azzal, hogy a hatalmi ágakat szét kell választani, azonban az alkotmány ezen szakaszában éppen a rendkívüli állapotról beszélünk. Véleményem szerint egyáltalán nem baj az, ha ilyenkor a döntés és végrehajtás joga egy kézben összpontosul, hiszen nincs idő előterjesztésekre, átiratokra, hanem a döntéseket haladéktalanul meg kell hozn i és azonnal végrehajtani. Hasonló határozat született tegnap a honvédelmi bizottság ülésén is. Ezen kívül a döntéshozó szervezeteknek minél kisebb létszámúnak kell lenni. Nem kell minden kormánytagnak ebben részt venni, de minden parlamenti párt képviselő jének ott kell lennie. Érdemes a jelenleg érvényben lévő alkotmányból kiindulni, és a Honvédelmi Tanács feladatait kisebb változtatással onnan átvenni. Úgy gondolom, a Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök kell hogy legyen, hiszen ő a hadsereg főpa rancsnoka. Tagjai az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a parlamenti pártok képviselői, a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkar főnöke. Az alkotmányban éppen ezért, mivel rendkívüli hel yzetben nincs lehetőség törvényességi vitákra vagy alkotmánymódosításra, a Honvédelmi Tanács működését, jogosítványait szinte személyekre lebontva pontosan kell szabályozni, kezdve az összehívásától a határozatok végrehajtásáig. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kell félni a hatalmi ágak összecsúszásától, a pártcsatározásoktól, mert veszélyhelyzetben minden felelős politikusnak a haza védelmével és megmentésével, nem a hatalom megszerzésével kell foglalkozni. Semmi okunk sincs mást feltételezni egyetlen felelő s magyar politikusról sem. Meggyőződésem, hogy ezt a fejezetet az alkotmányelőkészítő bizottságnak újra kell tárgyalni a honvédelmi, a belügy és a külügyminisztérium, valamint a honvédelmi és nemzetvédelmi bizottság bevonásával. A jelenleg hatályos alkotm ány rendkívüli állapot idején jelentős szerepet szán a honvédelmi bizottságnak, hiszen ha nem hívható össze a parlament, annak
