Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4191 célkitűzéseket , amely ügyészség ezeket a célkitűzéseket tudja érvényesíteni, mind nyomozóhatóságként - mint ahogy jelenleg is bizonyos ügyekben a rendőrök által vagy a rendőrök sérelmére elkövetett ügyekben az ügyészség jár el nyomozóhatóságként- , mind a nyomozást felü gyelő szervezetként, mind pedig a vádképviseleti gyakorlatában tudja ezt érvényesíteni. Tisztelt Ház! Összefoglalva az elmondottakat, úgy ítéljük meg, hogy a három lehetséges modell közül, tehát a kormány alá rendelt, a független és az Országgyűlés alá ren delt modell közül a megfelelő alkotmányos, közjogi garanciákkal felruházott, kormány alá rendelt ügyészi szervezet az, amely a leghatékonyabban biztosítja, hogy a kormányzat büntetőpolitikai törekvéseinek ne csak a rendőri erőfeszítések szintjéig, hanem a bírósági tárgyalóteremig, a valóban független bíróság tárgyalóterméig tudja érvényesíteni a köz akaratát és a köz érdekét. Ne elvont szakmai klikk befolyásán múljon az, hogy milyenek lesznek a ítéletek, ne egy absztrakt, senkihez nem tartozó szervezet prób álja meg a valóban független bíróság előtt képviselni a közösség érdekeit, hanem egy olyan szervezet, amelytől számon kérhető a tevékenységének a milyensége. Nem egyedi ügyekben, nem egyedi ügyekben utasítható, nem konkrét ügyekben befolyásolható, hanem a tevékenységének az összirányát, a tevékenységének a köz érdekében kifejtett voltát kellene szabályozni. (11.00) Az a megoldás, amit az elvek, az elvgyűjtemény tartalmaz, nagyon rossz megoldás, mert megőrzi a legfőbb ügyész interpellálhatóságát, amely a fe lelősségét eredményezi, ugyanakkor a legfőbb ügyész semmilyen értelemben nem felelős a parlament előtt. Megőrzi a parlament alá rendeltséget, és azt az absztrakt megoldást kényszeríti ki az ügyészek képviselőiből is, hogy talán az Országgyűlés alkotmányügy i bizottsága lehetne az a szervezet, amely az ügyészség feletti parlamenti felügyeletet valahogy elláthatná, ami hát rémálmunkban ne jöjjön elő, amikor az alkotmányügyi bizottság előtt egzecíroztatják a legfőbb ügyészt, és kérik számon, hogy ebben az ügybe n miért ejtett el vádat, abban az ügyben miért nem súlyosabb minősítéssel emelt vádat, amabban az ügyben miért nem szorgalmazza a sürgősebb tárgyalást. Ugyanakkor azonban fel kell hívnom a figyelmet, hogy amikor jogos ellenzéki vagy kormánypárti felvetések re a belügyminiszter válaszol arra, hogy miért nem elég hatékony a rendőrség, akkor léptennyomon hallhatjuk itt a parlament plénumán, a nyilvános fórumokon is, hogy a belügyminiszter azt kénytelen mondani, hogy kérem, mi befejeztük a munkát, hónapokkal ez előtt átadtuk az ügyet az ügyészségnek, és mi már nem gyakorlunk befolyást ezekre az ügyekre. Ezért én, tisztelt Ház, azt javaslom, hogy fontoljuk meg újra, hogy nem feltétlenül kellene ebben az ügyben Európával szemben menetelnünk, nem feltétlenül kellene figyelmen kívül hagyni a működő európai gyakorlatot, és nem feltétlenül kellene egy olyan megoldást megőrizni, amiben közjogi garancia az intézmény pártatlanságára, elfogulatlanságára nincs. Nincs ilyen közjogi garancia, pusztán a mindenkori hatalom jóind ulatán, a mindenkori többség önkorlátozó képességén és a mindenkori legfőbb ügyész személyes helytállásán múlik, hogy ez a szervezet hatékony lesze vagy sem. Hozzá kell tennem, hogy a mostani megoldás zavarokat okoz az ügyészség működésében, a mindennapos gyakorlatban is. Az ügyészség azzal a kínnal küszködik, hogy költségvetési igényeit nem tudja érvényesíteni. Akik részt vettek az elmúlt évi költségvetés vitájában, láthatták azt, hogy ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészségre vidéki, színvonalas munkát mutató le gfőbb ügyészségi dolgozókat felvegyenek, ahhoz 20 millió forintra lett volna szükség, ezt a 20 millió forintot nem lehetett előteremteni a költségvetésből. Miért? Azért, mert az ügyészség tulajdonképpen partra vetett halként vergődik a költségvetési érdeke gyeztetésben, hiszen nincs ott azoknál a fórumoknál, ahol az ügyészség költségvetéséről döntenek. Az elmúlt évben a költségvetés vitájában ez a 20 millió forint lett volna elég arra, hogy az ügyészek szolgálati lakáshoz juthassanak, és ezt a megoldást nem lehetett támogatni. Ugyanígy más ügyekben is született az a megoldás, hogy talán az alkotmányügyi bizottságnak kellene a költségvetést előterjesztenie. Ennél szerintem jobb megoldás, ha a kormány terjeszti elő, és a kormánynak alárendelt szervként működik az ügyészség, olyan módon, ahogy ezt korábbi
