Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ, a KDNP
4164 Keresztes Sándor képviselőtársammal, akik mint ellenzékiek is kapcsolatba kerültek az akkori Országgyűlés elnökével, Nagy Imrével. 1948 elején Nagy Imre magához hívatott egy kemény i nterpelláció ügyében: egy papot vertek meg a kommunista gárdisták mise után. Aznap nagyon nagy vihar volt a parlamentbe. Magához kéretett és mondta, hogy ne mondjam el az interpellációt, halasszam el, mert majdnem verekedésre került sor, valóban reggel a p arlamentben az ellenzék és a Magyar Kommunista Párt tagjai között. 15 percet vitáztunk, nem tudott megnyugtatni, én sem tudtam meggyőzni, s végül abban állapodtunk meg, hogy elmondom, de enyhébb szöveggel. Amikor kijöttem a szobájából, azt mondtam a baráta imnak, érdekes beszélgetés volt, különösen azért, mert ez a Nagy Imre - ahogy én érzem , 50 éves ügyvédi gyakorlatom felhatalmazott arra, hogy felmérjem az embereket, ez magyar ember és humanista, mondottam a barátaimnak. Figyelemmel kísértem működését - különös tekintettel az előbbiekre , az 1953as miniszterelnöki tevékenységet, amikor a deportáltakat, a belső deportáltakat megszabadította helyétől, ha nem is teljes mértékben, de mégis szabaddá tette őket. Jött 1956. Az egész világot megrázta a magyar f orradalom és az akkori Minisztertanács elnökének, Nagy Imrének telexen küldött távirata az Egyesült Nemzeteknek, amely az első telex volt a vasfüggöny mögül, a szabadság érdekében. Nagy Imre közölte a főtitkárral, Dag Hammarskjölddel, hogy magához hívatta Andropovot, Szovjetunió magyarországi nagykövetét is, tiltakozott a szovjetorosz katonáknak Magyarországon való tartózkodása ellen, ami azért is jellemző volt, mert éppen pár nappal előtte Szobolev, a Szovjetunió Egyesült Nemzetekhez rendelt fődelegátusa azt mondta, hogy a magyar kormánynak a kérésére jöttek be, mert a Varsói Szerződés szerint nem tartózkodhattak Magyarországon. Kérte az azonnali kivonulásukat a szovjet csapatoknak, és a táviratban ugyancsak közölte a főtitkárral: kiléptünk a Varsói Szerző désből, Magyarországot semlegesnek nyilvánította és - amiről kevesen tudnak , kérte az Egyesült Nemzeteknek és a nagyhatalmaknak a védelmét arra, hogy Magyarország a semlegességét megőrizze, és kérte napirendre tűzését a magyar ügynek. Minden más távirato t - amit előtte küldtek - semmisnek nyilvánította, hamis táviratot küldtek, és a november 2ai táviratában pedig közölte, szinte S.O.S.szerűen: kérte az Egyesült Nemzeteket, hogy utasítsa a Szovjetuniót és a magyar kormányt arra, hogy üljenek le tárgyalni . Igen, leültek tárgyalni november 3án, de az már inkább letartóztatás volt, mint tárgyalások, vagy beszélgetések. Nagy Imre fenti cselekedetei hazánk függetlensége, a nép szabadsága érdekében, egy megszálló nagyhatalomnak a jelenlétében valóban történelm i jelentőségű volt, magyar és nemzetközi szempontból. Nem tudnám a forradalom előtti hibáit felsorolni azért, mert mint kereszténydemokrata azt vallom, ha valaki nem tett jóvátehetetlen hibát és különösen nem a saját akaratából, s a damaszkuszi kín megérin tette, az bűntelen és úgy kell tekintenem, csak azokat a cselekedeteit, amit a jó érdekében, nemes céllal és áldozatosan cselekszik. Ebben a tekintetben tehát Nagy Imre ott áll a nagy államférfiak között. Az, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt bizonyos elt éréseket javasolt és javasol, a következőkből ered: Rákóczi és Kossuth kezdeményezték és irányították a magyar forradalmat, ugyanakkor - tárgyilagosan meg kell állapítanunk , hogy a magyar forradalom irányította Nagy Imrét. Politikailag ő volt a vezető, d e a forradalom szempontjából nem. Ez a világtörténelem egyetlen forradalma, amelynek nincsenek vezérei csak eszméi, a kisemberek, a munkások, a parasztfiúk, a diákok voltak, a tábornokok, minden cím nélkül; egy olyan forradalom volt, és ezért rázta meg a v ilágot, nem fűződik senkinek a nevéhez kezdeményezés, az irányítás, csupán a szabadság és a függetlenség eszméjéhez. Épp ezért úgy véljük, Kossuth és Rákóczi felkelési szabadságharccal ellentétben, hogy nem lehet elválasztani, elválaszthatatlan a forradalo mnak névtelen és neves harcosaitól és hősi halottaitól Nagy Imre, de Nagy Imre se választható el éppen ezért. A Kereszténydemokrata Néppárt békét akar. A Kereszténydemokrata Néppárt nem Nagy Imre nevének megörökítése, hanem az elválaszthatatlanság mellett javasoltuk, és be is nyújtottuk a bizottságnak azt, hogy legyen ott, hogy a mártírhalált halt
