Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
4159 maradhassanak, szent kötelessége erkölcsileg támogatni autonómiatörekvéseiket, nyelvi kultúrájuk, oktatásuk megőrzését és biztosítását. Én nemrég jöttem haza Székelyföldről Budapestre, és el vannak keseredve a magyarok, mert azt mondják, hogy ők reménykedtek az anyaországban, ők bíztak az anyaországban, és az anyaország - úgy érzik - cserben hagyta őket, elárulta őket. Próbáljunk ezen segíteni, álljunk erkölcsileg s minden szempontból az elszakított területek magyarságuk megtartásáért küzdő milliói mellé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Pető Iván frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövets ége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egy dolog, hogy megemlékezünk arról, hogy mi történt Magyarországon, illetve Magyarországgal Trianon után, illetve Trianon kapcsán, és egy más dolog az, hogy mit kezdünk a trianoni örökséggel. A triano ni örökséggel feltehetően meg kell tanulnunk együtt élni, mint ahogy az előző generációnak, a második világháború előtt felnőtt generációnak is meg kellett tanulni együtt élni a trianoni örökséggel. Azt azonban, amit az előttem fölszólaló képviselőtársam m ondott, azt elfogadhatatlannak tartom és a magam, illetve az SZDSZfrakció nevében visszautasítom. Én nem hiszem, hogy képviselőtársam meg tudna nevezni olyan európai országot, amely azt képviselné, amit itt képviselőtársam mondott, hogy az európai határok ma módosíthatóak, hogy a trianoni sérelem, magyar sérelem határmódosítással korrigálható. Nem ismerek olyan európai kormányt, amely ilyen törekvést támogatna. Az európai kormányok és így a magyar kormány is, a magyar pártok döntő többsége is azt képviseli , hogy vegyük tudomásul azt - amit nagyon nehéz tudomásul venni , hogy a magyarság jelentős része a határokon túlra szorult, próbáljunk meg olyan körülményeket teremteni Magyarországon, illetve Magyarország körül, amely élhetőbb életet jelent a határokon túli magyarságnak. Legyenek átjárhatóak ezek a határok. Ez az európai országok döntő többségének véleménye, és tudomásom szerint a magyar pártok döntő többségének is ez a véleménye, és nem a határok revíziójával lehet orvosolni ma már a trianoni sérelmeket . Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Szabó Iván frakcióvezető úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy Magyaro rszágnak a trianoni béke kapcsán az volt a tragédiája, hogy akkor érte el a XIX. század nemzetállami eszméje Magyarországnak a területi megcsonkítását, amikor már az túljutott a zenitjén, de egy vesztes világháború még módot adott a győzteseknek, hogy kics inyes bosszút állva Magyarországon és tulajdonképpen a OsztrákMagyar Monarchián, legnagyobb vesztesévé a háborúnak Magyarországot tegyék. Világos, hogy ennek a valójában ma már mindenképpen meghaladott állameszménynek egy késői virágzása nem adhat nekünk felmentést az alól, hogy a megoldás útján ne próbáljuk ezt mi is meghaladni olyan mértékben, ahogy erről egyébként Varga István képviselőtársam szólt. (8.20) Világos, hogy vannak a történelemben olyan kérdések, amelyek megfordíthatatlanok, az adott európa i konstelláció kapcsán is, mégis azt hiszem, van két mozgásterünk ennek az igazságtalan trianoni békeszerződésnek a feloldására. Az egyik az, hogy nem tehetünk le arról, hogy minden nemzetközi szervezetben, ahol magyar képviselet van, minden erővel töreked jünk arra, hogy nemzetközi szinten magasabb fokú elismerést nyerjenek azok a kollektív jogok, amelyeket eddig a világ nem akart megadni, mert nagyon kevés állam az, amely nem rendelkezik kisebbségekkel és ebben a kérdésben objektív véleményt nehéz sokaktól elvárni. Ez az az autonómiakérdés, amelyről Varga István is szólt.
