Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FILLÓ PÁL, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója.:
4130 amelyek alapvetően különböző dolgokkal foglalkoznak, nagyon nehéz eldönteni azt, ho gy az Elvált Apák Egyesülete vagy a Dohányfüstmentes Egyesület végeze fontosabb tevékenységet, hogy csak két ilyen extra példát mondjak, és ne a fontosabb társadalmi szervezeteket emeljem ki. Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk már az elmúlt év november ében elkezdte az előkészítő munkát, hiszen összeültünk. és azokból a problémákból adódóan, amelyeket az előző évben a pályázati kiírással kapcsolatban felmerültek a vitában, azokat próbáltuk úgy megoldani, hogy ebben az évben kevesebb gond és probléma legy en, amikor elbíráljuk azt, hogy egyegy szervezet jó és valós pályázatot nyújtotte be. (A jegyzői széket dr. Semjén Zsolt foglalja el.) Megszigorítottuk a pályázati feltételeket, és növeltük a szervezeteknek a kiterjedésére vonatkozó szabályokat, így háro m megyéről öt megyéről emeltük fel azt a kritériumot, ami lehetővé teszi egyegy civil szervezet számára, hogy pályázzon nálunk az Országgyűlésnél. Pályázati kiírásunk december végén jelent meg, és a civil szervezetek számára két hónap állt rendelkezésre - januárfebruár , hogy pályázatukat benyújtsák az Országgyűléshez. Szeretném mondani azt is, hogy az előkészítő munkába megpróbáltuk bevonni azoknak a nagy társadalmi gyűjtőszervezeteknek a szakértőit is, akiknek a munkáját hiányoltuk már az előző esztend őben is, így részt vettek a munkában a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Társadalmi Unió, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, és több mint három nagy ifjúsági szervezet, a GYIÉT két oldala, és az ifjúsági parlamentnek a szakértője is helyt kapott a bizo ttság a munkájában, túl azon, hogy természetesen öt albizottság keretében próbáltuk felvállalni a lehetetlennek tűnő munkát, hogy elbíráljuk a pályázatokat. Az öt albizottság közül az egészségügyi, rehabilitációs prevenciós és egészségmegőrzési, valamint szociálpolitikai szervezetek területére végül is 105 darab pályázat érkezett be, és itt 733 millió 912 ezer forintot kértek a szervezetek. A második albizottság, az ifjúsági és gyermekérdekvédő társadalmi szervezetek voltak, ide 132 pályázat, érvényes pály ázat érkezett, és itt is több mint fél milliárd forintot kértek a szervezetek. A legkevesebb pályázat a természet- és környezetvédelmi társadalmi szervezetek területére érkezett: 90 darab, ez a 90 pályázó 358 millió forint fölötti összeget kért. A kulturál is és művelődési társadalmi szervezetek albizottságához érkezett a legnagyobb számú pályázat: 186 darab, és itt is több mint fél milliárd forintot kellett volna kiosztanunk. Ezeket csak azért mondom, mert itt lehet látni a helyzetnek azt a groteszkségét, h ogy mennyire kevés pénzt volt módunk elosztani és milyen nagy volt az igény és a lehetőségek közötti különbség. És végül a más közérdekű társadalmi szervezetek, amelyek tulajdonképpen azokat a szervezeteket gyűjtik össze, amelyek az előző négy kategóriába nem, amelyeket nem lehetett oda besorolni, oda 135 pályázat érkezett, és csaknem egymilliárd forintot kértek. Az előzetes szűrő alapján a beérkezett 752 pályázatból 99et utasított el a bizottság, elsősorban azért, mert nem feleltek meg a pályázati kiírás adta követelményeknek, hiányos vagy nem kellő pályázatot nyújtottak be. (20.50) Ezen túl is természetesen volt még jó néhány olyan szervezet, amelyet végül is a pénz szűkössége miatt egyes albizottságok nulla forintra javasoltak, ők nem jelentek most meg i tt a benyújtott anyagban. Ők tulajdonképpen jó pályázatot nyújtottak be, de a versenyben alulmaradtak a többiekkel szemben. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Hát az elmúlt évben is tudtuk azt, hogy a legnagyobb vita a gyermek- és ifjúsági szervezetek körül, és ott is elsősorban a politikai jellegű ifjúsági szervezetek körül fog kialakulni. Ezt próbáltuk elkerülni, és én jómagam is azt szerettem volna elérni, hogy a fent említett három szakértő bevonásával az albizottság munkájában minél nagyobb beleszólást ka pjanak az érintett ifjúsági szervezetek. Sajnos ez nem történt meg, hiszen az albizottság többségi döntése nem tette lehetővé, hogy a szakértők az albizottság munkájában részt vegyenek, így aztán ezen a
