Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
4120 SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Feliratra mondtam. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon röviden. Én azt hiszem, hogy itt egy kicsit mondvacsinált vita alakult ki. Nem tudom, hogy kelle most az iskolasze rkezet miatt aggódni, hiszen még hatályos a régi alkotmány. Ez a régi alkotmány ugyanis azt mondja, hogy az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező. Márpedig, ha itt egy új iskolaszerkezet alakulna ki, abban a pillanatban, azt hiszem vagyunk egy páran a parl amentben, akik ezt alkotmányossági problémaként vetnénk fel. Hiszen a 6+4+2es iskolaszerkezet valóban iskolaszerkezetté alakul, bármennyire is sugallja is azt a NAT - és ebben egyetértünk Pokorni Zoltánnal , abban a pillanatban, mi, micsoda: hat elemi, n égy alsóközépfok és két fölsőközépfok. De mind a kettő középfok. És ez abban a pillanatban már alkotmányos problémát vet fel, hiszen csak az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező. És ez bizony súlyos visszalépés a jelenlegi iskoláztatási alkotmányos gara nciákhoz képest. Én azt gondolom, hogy ebben az összefüggésben nem kockáztathatja meg, hogy ebből iskolaszerkezeti problémát csináljon, hiszen a hatályos alkotmánnyal menne szembe. Az alkotmány azt mondja, hogy az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, 70/ F. §. Köszönöm szépen. (20.00) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak. (Közbeszólás a jobb oldalon: Tévedés.) Tévedés. Megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. KOV ÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Horn Gábor képviselőtársam által fölvázoltak csak megerősítették abbeli félelmeimet, amit korábban is elmondtam, hogy itt a kormányzat véleménye szerint egy kipipálandó feladatról van szó, amelyn ek értelmében kipipáljuk azt a feladatot, hogy 18 éves korig tankötelezettség lesz Magyarországon, de ennek nem lesz tartalma. Tehát nem alaptalan ez a félelem. Ez az egyik. És ha ennek az eszköze a kétszintű érettségi, akkor ott nagyon hibás vonalon jár a kormányzat, mert ennek egyenes következménye lesz a magyar oktatásügy színvonalának a csökkenése. Még egy dolgot hadd mondjak ezzel kapcsolatosan. A jelenlegi helyzetet nem lehet kétszintű érettséginek tekinteni, mert lehet két- és félszintűnek, háromszin tűnek, azt hiszem, a képviselőtársaim tudják, hogy van olyan, hogy szóbelizik a gimnáziumban, közös írásbelit ír, azután szóbeli felvételit tesz az egyetemen és így tovább, tehát nagyon sokféle variáció. De most ebben a kérdésben nem erről van szó, hanem a rról van szó, hogy van egy emeltszintű érettségi, és ezt mindenki így értelmezi, a pedagógusok és szakmai szervezetek, amely jogosít a felsőfokú tanulmányokra, és van egy alsószintű érettségi, igaz, hogy nincs benne a törvényben az, hogy ez nem jogosít fel sőfokú tanulmányokra, de mégis az a logikája, hogy ebből az következik, hogy ez pedig valamilyen szakmai képzettségre jogosít. Ez ebben a formában nem jó. Még egy dolgot hadd mondjak el, már csak annyit is el kell hogy mondjak, hogy bevezethet az MKM vagy a kormányzat háromszintű vagy négyszintű érettségit is, ennek sincsen semmi értelme akkor, hogyha az egyetemek az autonómiájuk figyelembevételével ezt nem veszik figyelembe. Tehát olyan érettségit kell teremteni, amely részben vagy nagyobb részben, mert te ljes egészében sose fogja kiváltani, tehát részben vagy nagyobb részben kiválthatja az egyetemi, illetve a főiskolai felvételi vizsgákat. Erről egészen másról van szó, mint ami ebben a törvénytervezetben megfogalmazódik (Az elnök pohara megkocogtatásával j elzi a felszólalási idő leteltét.) , s a szakmai szervezetek is ebben a formában értelmezik. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
