Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
4116 ügyét egy szakmai testület, az Országos Közművelési Tanács kezébe teszi le, a legfőbb szakmai testület kezébe, ennek megfelelően van mód szerencsére ezt a hiányt a továbbiakban kézbentartani. A kétszintű érettséginek számunkra kettős értéke van. Az egyik é rték, és ezt azt gondolom Medgyasszay Lászlóéknak is meg kell fontolniuk, az az, hogyha tényleg azt akarjuk, hogy tömegméretűvé váljon Magyarországon az érettségizők köre, és ebben egyetértés van tudomásom szerint minden oktatáspolitikus között, akkor ez a zt jelenti rövid távon már, hogy az érintett diákok 8085%a érettségit fog tenni. Ha ez így van, akkor tudomásul kell venni, hogy újra kell gondolnunk ezeknek az érettségiknek a követelményeit. Tehát, nem igaz az az állítás, hogy az érettségi a továbbiakb an az értelmiségi kérdésnek a vége lesz, hiszen egy tömegméretű érettségire egyszerűen nem alkalmas. Én azt gondolom, hogy azt nem kellene azt az illúziót kergetnünk, hogy 8085%ban Magyarországon értelmiségiek lesznek a továbbiakban. Ez az egyik fele. A dolognak a másik fele, ami legalább ilyen fontos, azt az abszurd helyzetet, hogy ma Magyarországon május 13án elkezd egy diák, egy 18 éves diák vizsgázni és július elejéig egyfolytában egy stresszben, iszonytató terhek mellett kell hogy éljen, valamilyen módon meg kell oldani. A kétszintű érettségi már intézményes formájában létezik, nem is 15 éve, '74ben érettségiztem, már akkor is létezett, például, matematikából a közös érettségi felvételi címszóval akkor, azt gondolom, hogy erre ad egy pici választ, h ogy hogy válhat könnyebbé az érettségizők lehetősége, hogyan lehet kicsit könnyebb az az iszonytató tehertétel, ami ma egy 18 éves diákra nehezedik. Azt gondolom, hogy pedagógiailag, szakmailag ennek a végiggondolása mindenképpen indokolt. A további kérdés ek, amelyek ugye úgy szólnak, például 18 óra lesz a kötelező órája azoknak, akik nem emeltszintű érettségire várnak, ez egyszerűen nem igaz. Ilyen nincsen, ebben senki nem gondolkodik. Pontosan ugyanannyi kötelező órája van a nem emeltszintű tantárgyat tan uló diáknak, mint a másiknak. Tehát ezek itt, azt gondolom, hogy már inkább a kreációk világába tartozó észrevételek. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Azok a pedagógusok, akik a hét végén összegyűltek és azok, akik a törvényben az érettségire vonatkozó kérdéseket aggályosnak tartják, azok nemcsak magát a törvényt tekintik valóban, nem azt a néhány paragrafust, amiről itt szó van, hanem a törvén yt megelőző néhány hónap tapasztalatából indulnak ki. S ez a néhány hónap többek között arról szólt, hogy a művelődési tárca kidolgozott egy igen radikális reformot az érettségire vonatkozóan, amelyik például tartalmazta azt, amit SZDSZes képviselőtársunk a kreáció világába utalt, abból az kiolvasható és ez az anyag az MKM által megrendelt, azt hiszem általa is jegyzett anyag volt. Kétségtelenül vitaanyag. De egy biztos, hogy azokon a pontokon sem, amiket most a törvénytervezet tartalmaz, nincs egy egyérte lmű megállapodás ennek a hatásait illetően. Tudjuk azt, hogy sok ok miatt hozzá kell nyúlni valamilyen mértékig az érettségihez. És én például bizonyos vagyok abban, hogy egy radikális reformot, egy a két hónappal ezelőtti minisztériumi állásponttal megegy ező radikális kétszintű, pontozásos, 18 órás stb. reformot megcsinálni nem szabad, mert az valóban azokkal a veszélyekkel fenyeget, amit Medgyasszay képviselőtársunk elmondott. De ma nincs itt semmilyen garancia a kezünkben, képviselők kezében arra vonatko zóan, hogy az történik, amit remélünk. Sőt, néhány pont a törvénytervezetben valóban aggályos. Hasonlatos ez a nemzeti alaptanterv és az iskolaszerkezet kérdésével, hiszen ebben a törvénytervezetben valóban nincs egy olyan paragrafus, amely kimondja, hogy 6+4+2es az iskolaszerkezet, viszont megengedi, sőt, végrehajtja a nemzeti alaptantervet, amelyik ez hozza létre.
