Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
4103 (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a kötelező óraszám megemelésének bevezetése minél előbb történjen meg. Ez az önkormányzatok számá ra fontos, fontos tudniuk, hogy hogyan tervezzenek, megerősítés az átalakítás számára az önkormányzatoknak, amelyik egyébként zajlik, és az okos önkormányzat nyilvánvalóan azért előre gondolkodik, kis lépésekben, tehát az önkormányzatok szempontjából az a fontos, hogy minél előbb történjék ennek a bevezetése, tehát egy olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, amelyik azt mondja ki, hogy 1996. szeptember 1jétől történjék meg a kötelező óraszám megemelése. Én nem hiszem, hogy egy bármilyen munkaügyi prob lémát okozna, ezt a dolgot el kell rendezni. Az biztos, hogy 1997 februárjában, ami a törvénytervezetben szerepel, nem lehet ezt megcsinálni. Dátumot nem lehetett volna keresni rosszabbat, tehát ez egy rossz dátum. Ezen mindenképpen változtatni kell, és az t gondolom, hogy a tanév kezdésének időszakához kell kötni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balsay István úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársamnak az önkormányzati törvény változásaival kapcsolatosan a középszintű és a közoktatással összefüggő fejtegetéseire szeretnék reagálni, annak is egy részére. Amikor az új alkotmánykoncepcióról beszélt ünk nemrégiben, akkor is hangsúlyoztuk, és ez az alkotmánykoncepcióban is szerepel - képviselőtársam erre helyesen utalt , hogy az egyik legfontosabb, vagy ahogy szoktuk mondani a legszentebb közügynek, a közoktatásnak, az állampolgárokhoz legközelebb eső szintjén kell megvalósulnia. Azt is mondtuk, hogy a várossá nyilvánításnak törvényi feltételeit kell majd valamikor leírni és meghatározni a parlamentnek, hogy a várossá válás ne addig legyen egy településnek érdekes, amíg ezt a jogcímet, címet, rangot me gszerzi, hanem az intézmények, a térségi feladatok ellátásánál későbbiekben is fontos legyen. E kikényszerített helyzetről viszont nem beszélt képviselőtársam, volt időszak, amikor - ennek a kormánynak az időszakában - a címzett támogatásoknak is a feltéte le volt, később a parlament ezt alkotmánysértőnek találta és törvénysértőnek, és módosította, az a feltétele, hogy akkor kap a címzett támogatást, hogyha a középfokú intézményét leadja. Hál' istennek ez megszűnt, és még nagyon sok kitartó és lelkes középvá ros tartja fenn középfokú intézményét. Köszönet értük. Nagyon helytelennek találnánk, hogyha megindulna egy olyan áradat, hogy a középfokú intézményeket a megyei önkormányzatoknak kellene átadni, minden kormányzati törekvés ebbe az irányba mutat. Én azt hi ttem volna, hogy a területfejlesztési és rendezési törvénnyel véget ér ez az őrület, a tanácsrendszernek a visszatérése, amikor egy nem önkormányzati típusú és teljesen járatlan típusú testület próbál középtávú fejlesztési terveket és pénzeket ehhez hozzár endelni, én úgy gondolom, hogy ez a középfokú oktatásnál és a közoktatásnál nem járható irány. Arra szeretnék majd kétperces hozzászóláson túlmenően is rávilágítani, hogy ezt az utat ne járja a magyar parlament. (Gyér taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzes sy Tibor) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szöllősi Istvánné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Itt van még? (Válasz: Igen.) Ige n. Köszönöm szépen. Tisztelt képviselő úr, még mielőtt lelkesen belekezdenének valamifajta társulási törvénybe, szíves figyelmükbe ajánlom a 47/1993. alkotmánybírósági határozatot, amely pontosan arról szól, hogy mit nem szabad csinálni, és amire ön mint j ó példára hivatkozott. Nevezetesen, hogy az iskola, bölcsőde, alsó tagozat, fölső tagozat hogyan fogja egymást
