Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
4093 ez a kis iskolák kérdése. Ugyancsak Szabados Tamás igen tisztelt képviselőtársam vetette fel ezt a kérdést. Megmondom, az egész törvényjavaslat legfélelmetesebb pontjának a kis is kolák kérdését tartom. Olyan tendenciát látok kialakulni Magyarországon, hogy a kistelepüléseknek, bizonyos lélekszám alatti településeknek az iskolái sorban szűnnek meg. Az - amit ugyancsak Szabados Tamás igen tisztelt képviselőtársam említett , hogy szü lők kezdik elhordani gyerekeiket más településekre. Rendkívül veszélyes jelenség. Gondoljanak csak, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy egy természeti katasztrófa elől az okos ember, az előrelátó emberek előbb kezdenek el menekülni, mint bekövetkezik. Teh át itt valahogy az emberek egy természeti katasztrófát éreznek a kis iskolák megszűnésével vagy megszűnésében. Nagyon érdemes lenne arra gondolni - én tudom - hogy kistelepüléseken az iskola fenntartása az sokkal többe kerül az államnak, mint egy átlagos v agy egy nagy településen, de ha már mindenképpen ugye itten a nemzetközi joghoz nyúlunk, most készül az Európai Unió vidékfejlesztési chartája, és nagyon világosan kitűnik ebből a chartából, hogy egy nemzet jellegéhez hozzátartozik településszerkezete is. Már elmondtam egyszer ebben a Házban, hogy egyes európai országok, különösen Olaszország és Spanyolország, amikor az 1950es években egy ilyen modernizációs programot indítottak el, sorban szüntették meg a kistelepüléseket, és egész régiók néptelenedtek el , a táj elvadult, tönkrement, egyszerűen azért, mert az emberi jelenlét szűnt meg bizonyos körzetekben. (18.00) Az a kistelepülésen lakó magyar ember, állampolgár, ő nemcsak, hogy nehezebb életkörülmények között él, és nemcsak hogy ezt választja, ez az ő s orsa - mindenképpen segítenünk kéne, hogy könnyebb legyen. De jelenlétével, puszta jelenlétével, ottani tevékenységével az ország területét belakott kultúrtájként tartja karban. Itt elhangzott ebben a Házban az idegenforgalom kapcsán, hogy ez a jövő egyik lehetősége Magyarország számára. Kérem ez csak akkor lehetőség, hogyha ez a táj teljes terjedelmében - legalább olyan mértékben, mint ma - kultúrtáj marad, ha igenis ott maradnak a kisfalvakban, a kistelepülésekben az emberek, folytatják az amúgyis szerény életvitelüket, amivel pillanatnyilag azon a tájon fönntartják az emberi kéz és az emberi ottlétnek köszönhető kultúrát. Az, hogy kultúrtáj, és nem elvadult sivatag. Én bízom benne, hogy ez a gondolat ez mind szélesebben terjedni fog és ez egy európai gond olat, mert körülbelül ezt tartalmazza az Európai Unió vidékfejlesztési kartája, és én nagyon remélem, hogy valami történni fog annak az érdekében, hogy ezeknek a kistelepüléseknek - elismerem, hogy drága, elismerem, hogy az átlaghoz képest ráfizetéses - de összhozamában még gazdaságilag is, népgazdasági szinten, nemzetgazdasági szinten megtérülő beruházása ez fennmaradjon, mert ez az ország jövője szempontjából egy eminens kérdés és számunkra kisgazdák számára pedig pártprogram is. Köszönöm a figyelmüket. ( Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót elnök asszony. Rott Nándor képviselőtársamnak szeretném tájékoztatásul elmon dani, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991ben ratifikálta a gyermek jogairól szóló egyezményt, amit az 1991. évi LXIV. törvénnyel ki is hirdetett. Az egyezmény alapján a Köztársaság Országgyűlése úgy döntött, hogy a jogharmonizációt 1993 decemberé ig el kell végezni. A jogharmonizáció azt is jelentette volna, hogy például a polgári törvénykönyv és több más kódex bizonyos értelemben pontosításra, alkalmazásra, illesztésre kerül az egyezménnyel. Ez 1993 decemberéig nem történt meg annak ellenére, hogy országgyűlési döntés született róla. Ugyanakkor nem kellene összekeverni - azt gondolom - a gyermekek jogképességét a cselekvőképességgel, vagy a korlátozott cselekvőképességgel. Mind az egyezmény szerint, mind a
