Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH ANDRÁS (MSZP) - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
4092 Kisebb dolgok is vannak ugye, ez a bonyolult fogalmazás. A ztán - ha jól emlékszem - Kosztolányi írta, hogy "való" a magyar nyelvbe nem való. Ugye ez a teljesen fölöslegesen ennek a "való" szónak a szövegbe iktatása, szóval stiláris hibák is jócskán akadnak. Csak egy példát szeretnék mondani. Ugye a régi latinok, amikor még ugye tudták, hogy kell jogszabályt alkotni - ez úgy az időszámításunk előtt volt pár száz évvel , akkor nagyon vigyáztak arra, hogy a legtömörebben igyekezzenek fogalmazni. Kérem szépen egy mondatot olvasok fel, ez pedig a 66. oldalon egy d) po nt alatt fordul elő. Azt mondja: "Ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő" - ez mind fölösleges volt - "előkészítő feladatokat." S zóval ugye ilyen stiláris meg törvényszerkesztési hibák tömegesen fordulnak elő, hogy egy háromsoros mondatban négy teljesen fölösleges, funkció nélküli szó van. Ez szószaporítás csak az egész. A világosság követelményének se tesznek eleget. Ugyanezen az o ldalon egy 6. bekezdésben - nem akarom önöknek felolvasni az egészet, (Bekiabálás balról: Ne is!) de azt mondja, hogy "jogszabályban meghatározottak szerint igénybe vesz valamit, ennek hiányában megállapodás alapján". Hogy kivel kell megállapodást kötni, egy szó nincs, nem is derül ki az egészből, nem félreérthetetlen, tehát ilyen homályos, stiláris szempontból az egész homályos. Én egy állami középiskolába jártam Pestszentlőrincen és Isten áldja meg magyartanáromat haló poraiban is, mert nálunk nem éretts égizett volna le, aki akkoriban ilyen hibát követett el. Persze azóta sokat romlott a stílusom, nyilván én is azóta már több hibát követek el, pláne, hogyha ennyi törvényjavaslatot vagyok kénytelen olvasni. Ragad az emberre. (Általános derültség.) Az é rdemi kérdésekre, hogy rátérjek, (Bekiabálás középről: Na!) két nagyon fontos kérdésével szeretnék ennek a törvényjavaslatnak, két nagyon fontos kérdésével szeretnék foglalkozni. Mind a kettőt Szabados Tamás igen tisztelt képviselőtársam említette mint újí tást. Na most persze az újítások azok mindig nehezek és bajjal járnak, és ez az egyik a gyermekjogoknak a kérdése. De szó esik a törvényben meg az indoklásban a gyermekek jogairól szóló egyezményről. Én azt hiszem, hogy a kormánynak nagyon alaposan tanulmá nyozás tárgyává kellene tennie, tudniillik ez a gyermekek jogairól szóló egyezmény olyan problémákat vet fel - már ebből a törvényből kitűnőleg is , amelyek nemcsak a közoktatásról szóló törvényt, nemcsak a közoktatás problémáit illetik, hanem például a p olgári törvénykönyvet és a polgári jogot is. Mert ebben az egyezményben olyan gyermeki jogokat fogadtunk el, és ez a nemzetközi egyezmény olyan gyermeki jogokat tartalmaz, amelyek bizony valahogy átértékelésre kell hogy késztessenek minket. Ennek természet esen, ennek a gyermeki jogok problematikájának és különösen a gyermekek személyiségi jogai problematikájának ez azért részletesebb megvitatást és általánosabb jogi rendezést kívánna. A 8. § e) pontjában ugye hivatkozás történik a gyermekek személyiségi jog aira, és ezt most tételesen el is sorolja. Mondom: "Szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát, az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa. Na most ez ilyen deklaráció szintjén, hát isten tudja, hogy szerencsése vagy szerencsétlen, de figyelmeztetnem kell - egyébként a törvényjavaslat maga is utal rá , hogy a polgári jog szerint a gyermek tizennégy éves korától válik korlátozottan cselekvőképessé. Tehát fel merül, hogy a polgári jog szerint cselekvőképtelen gyermekre, aki helyett szülője jár el, arra milyen jogokat lehet ruházni, és ez vonatkozik a tizennégy éves korú - tulajdonképpen az én koromban negyedik gimnazista - gyerekekig, vagy most általános iskola nyolcadik osztályáig ez egy nagyon alapvető kérdés és én nem tudom, hogy túl szerencsése minden részletesebb megokolás és részletesebb magyarázat nélkül ezeknek a jogoknak ilyen bedobása minden előzmény nélkül és minden hazai tapasztalat, jogfejlődés hiá nyában a bedobása ebbe a törvényjavaslatba. Most nem akarok még arra kitérni, itt a tanulónak a jogainál ez mennyire kiterjesztőleg értelmeződik magában a jogszabályban is. Ez egy szakmai vitának lehet talán a későbbiekben, de hát ez eléggé tisztázatlan íg y, ahogy most van. A másik alapvető kérdés, amiről föltétlenül szólnom kell,
