Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIGE JÓZSEF (MSZP):
4086 Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ténykérdésekről kevés értelme van vitatkozni , a törvényjavaslatban a zárórendelkezések között szerepel az a kitétel, hogy az 1998. szeptember 1jével iskolába lépő gyerekek számára a tankötelezettség korhatára 18 év. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces re agálásra megadom a szót Pokorni Zoltánnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az előbb az MSZP képviseletében felszólaló Szabados Tamás idézte azt a bizottsági vitát, ahol valóban egy fontos és kiemelt kérdé s volt ez az úgynevezett szektorsemleges finanszírozás, azaz az egyházi iskolák, alapítványi iskolák és az önkormányzati iskolák egymáshoz mért finanszírozásának a kérdése. Itt a megítélés, attól függ, melyik kérdésről van szó, tényleg lehet eltérő. Abban szerintem nincs különbség, amit valóban én említettem, hogy ez a törvény egy ponton előrelép, azon a ponton, hogy kinyilvánítja azt, hogy akik a normatívát megkapják, legyenek bár egyházi vagy alapítványi iskola dolgozói, minimum olyan bérezésben kell hogy juttassák vagy részeltessék a dolgozóikat, amilyen a közalkalmazottaknak jár. Ezt az elvet jó kimondani, fontos kimondani, hozzáteszem, általában az egyházi iskolák így jártak el eddig is, s az alapítványi iskolák sem kínáltak alul, mármint ami a béreket illeti, a közalkalmazotti béreknél vagy alább. Fontosabb kérdés azonban a finanszírozás biztonsága. Ugye a gond az, tudjuk nagyon jól, és ebben nincs előrelépés, sőt némi bizonytalanság csak növekedett az egyházi iskoláknál, hogy a normatíva fölötti kiegés zítő támogatást hogyan teremtik elő a nem önkormányzati intézmények. Eddig mód volt arra, hogy az önkormányzatok vagy a minisztériummal köttessék ez a megállapodás, most ez vagylagossá, választhatóvá vált a miniszter esetében. Ez valószínűleg indokolt, mer t nem lehet kötelezni erre egyetlenegy kormányt sem, hogy valakivel köteles módon kössön megállapodást, de más, a finanszírozás biztonságát jelentő rendszert nem épített ki a módosítás. Erre vonatkozó javaslatot fog a Fidesz tenni majd a részletes vitában, hasonló módon, hogy a megyei közalapítványok, az intézmények, feltehetően inkább az önkormányzat által fenntartott intézmények támogatására. Biztos forrással 2%os, a normatíva 2%át jelenti, ha forrással rendelkeznek, azt fogjuk javasolni, hogy országosa n egy nem önkormányzati intézmények támogatására a jövő közalapítvány jöjjön létre, hasonló módon biztos forrással, a fenntartók arányában (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) viszonyítva a két közalapítványi formát. Ez ta lán jelenthet valamennyit az egyházi iskolák stabilabb, kiszámíthatóbb finanszírozása érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csige József képviselő ú rnak, Magyar Szocialista Párt. CSIGE JÓZSEF (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az a véleményem, hogy egyelőre legalábbis nem annyira a törvényjavaslat tartalmában van vita a két oldal között, sokkal inkább az olvasási teljesítmények között. (Az MSZP soraiból nevetés.) Arra gondolok, hogy nem mindenkinek sikerült a végére jutni a törvényjavaslatnak, tisztelettel ajánlom, hogy a 99. § (2), (3) bekezdését is nézzük meg, illetőleg az eredeti Kt. 131. §ának javasolt (1) bekezdését, ami szóról szóra í gy szól: "Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola első évfolyamán a tanulmányaikat az 199899. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg, tankötelezettségük fennállásának ideje az e törvény 6. §ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint két év vel, 18. életévük eléréséig meghosszabbodik, illetve 20. életévük eléréséig meghosszabbítható." Aligha hihetem, hogy találgatni kell, hogy benne van a törvényjavaslatban vagy nincs benne a tankötelezettség kiterjesztésének szándéka. Benne van, ez kétségtel en tény.
