Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF):
408 Most soron következik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. számú törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/1924. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/1924/7. számon kapták kézhez. Kérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságok elnökeit, a gazdasági, az alkotmányügyi és a költségvetési bizottságokat, kívánnake előadót állítani. (Nincs ilyen jelzés.) Jelzés nem érkezett. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. és 2. számú pontjaiban a banktitok meg tartásának kötelezettségét szabályozó rendelkezés módosítását tartalmazó javaslatok találhatók. Arra figyelemmel, hogy ezek az indítványok egymás alternatívái, kezdeményezem együttes vitájukat. Erről kézfelemeléssel szavaz az Országgyűlés. (Szavazás.) Kösz önöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Kérdezem, kíváne valaki szólni. Megadom a szót Bogár László úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDF) : Elnök asszony, köszönöm a szó t. Tisztelt Ház! Egy rövid, illetve kis terjedelmű, de nagyon fontos törvényjavaslatról van szó. Én is igyekszem rövid lenni, de természetesen - legalábbis ezt remélem - azért a törvénymódosítás szempontjából lényeges dolgokra felhívni a figyelmet. Nincs k önnyű helyzetben, aki hozzászól ehhez a törvénymódosításhoz, illetve most már a törvénymódosítás módosításaihoz, mert két evidencia ütközik egymással a törvény tárgyalása során. Az egyik evidencia - és ez az eddigiek során is elhangzott már , hogy teljese n természetes mind a hat parlamenti párt eltökéltsége azzal kapcsolatban, hogy Magyarország OECDtagsága rendkívül fontos dolog. Mindenki egyértelműen támogatja, így az is természetes, hogy minden olyan törvényjavaslatot, amely igyekszik megteremteni az OE CDtagságunk procedúrájának zavartalan végigvitelét, illetve a végigvitel feltételeit, természetesen támogatni lehet, és azt gondolom, kell is. Ez tehát az egyik evidencia. A másik evidencia viszont az eddig kibontakozott viták kapcsán az, hogy azért akárm ilyen jóindulatúan is próbáljuk megközelíteni ezt a törvénymódosítást, azt mindenféleképpen meg kell állapítani, hogy egyfajta árukapcsolás is történt, legalábbis a törvényjavaslat eredeti változatában. Tulajdonképpen még ez sem volna nagy baj - bár nem tú lságosan szerencsés dolog , az azonban már meglehetősen súlyos kockázatot jelent, hogy ebbe a kapcsolt árutömegbe, azon belül is elsősorban az 1. §nál - tehát ahol a banktitokról van szó - nagy valószínűséggel alkotmánysértő vagy alkotmánysértés esélyéve l gyanúsítható részek is bekerültek. (18.00) Ha ugyanis ez a gyanú esetleg alaposnak bizonyulna, akkor paradox módon az előterjesztő ezzel éppen nem elősegítené az OECDfelvételünk procedúrájának zavartalanságát, hanem éppen fordítva: igen kellemetlen hely zet állhatna elő. A második evidencia tehát azt hiszem - megint csak nagyon konstruktív módon - az, hogy kerüljük el. Tehát a parlamentben helyet foglaló mind a hat párt, úgy gondolom, érdekelt abban, hogy kerüljünk el egy ilyen, meglehetősen kínos szituác iót. Ezért azt gondolom, mindenféleképpen a lehető leginkább konszenzusra emlékeztető állapotot kellene létrehozni újabb módosítványok segítségével. Ezt a dilemmát, amire utaltam, tulajdonképpen az előterjesztő is észlelte, és - legyünk őszinték - a Burány Sándor neve alatt beadott módosító indítvány tulajdonképpen pontosan azt a célt szolgálta, hogy legalábbis valamilyen módon kezelje ezt a dilemmát. Ez úgy történt meg, hogy a Burányféle módosító indítvány egyszerűen elhagyná az inkriminált részeket, de e zzel tulajdonképpen az alkotmánysértés gyanújával alaposan illethető először j), utána most már az ő átírása vagy módosítványa szerint k) pontra változó bekezdés éppen nem kerülne ki, illetve nem változna. Azt gondolom, sajnos azzal a kétségtelenül nagyon fontos ténnyel, hogy ezentúl nem j), hanem k) jelzéssel lesz illethető ez a bekezdés, a tartalma még aligha fog megváltozni. A probléma pontosan a tartalmával van. Azzal a tartalommal, amelyet majd az utánam következő Kutrucz Katalin
