Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat - DR. BEDŐ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
4045 alkujuk végeredménye pedig az, hogy egy vagy kettő rendelkezik valamilyen jogokkal, és azokat az intézmény eket, amik tényleg a leggazdaságtalanabbul működtethetők vagy a legfeleslegesebb kapacitásokkal rendelkeznek, esetleg kivonjuk a finanszírozásból, nem korlátozza a jogát az önkormányzatnak senki, hogy költségvetésből ezt fönntartsa, csak nem kap hozzá társ adalombiztosítási finanszírozást. Erre a dilemmára a szakmának - és ez nem az orvos szakma, hanem a jogász szakma , az alkotmányjogász szakmának kell valamilyen módon választ adni, én úgy gondolom, hogy nekünk olyan szándé kunk, amelyik ezzel szemben lenne, nincs. Tehát ilyen szándékunk nincs, hogy önkormányzatok ellenes, az önkormányzatok jogait csorbító vagy alkotmányellenes döntést hoznánk. A másik, ami érdekes, az a bizonyos képletszámítás, tehát a formai elemek. Itt egy vicc jutott eszembe, mikor ezt Rott Nándor képviselő úr elmondta, az pedig az a vicc, mivel nincs a matematika professzor képviselőnk jelen, ezért el merem mondani, hogy rosszat tetszett megkérdezni. Mert ugye azt mondták, hogy az egyetemi hallgató az tud ja, hogy mi van a könyvekben, a tanársegéd tudja, hogy hol vannak a könyvek, a professzor meg azt tudja, hogy hol van a tanársegéd. Tehát innentől kezdve valószínűleg valaki lenne, aki ezt a képletet magyarázni tudná, nem a matematikusok között, hanem a sz ociológusok között. Ez a képlet egy, a Magyarországon még nem túlságosan nagy hagyományokkal rendelkező szociológiai tudományágnak a terméke. Most persze, hogy ekkora a vihar körülötte, nem állnak ki ide és mondják, hogy ezt mi találtuk ki, de ameddig le n em fordították és ki nem számították megyénként meg intézetenként, hogy mit jelent a képlet, addig a tudomány területén konszenzus volt mögötte. Tudományos testületek támogatták és fogadták el, ez pedig azt jelenti, hogy a szociológiának egy új ága, a szük ségletkommunikáció és ennek a matematikai modellje, amikor társadalmi szükségleteket megpróbálnak valamilyen objektív vagy kevésbé szubjektív módon meghatározni, mint ahogy ez eddig történt. Egyetértek azzal, hogy mivel ez egy tudományos módszer - és mint minden tudományos módszer, ez is nyilvánvalóan tudományos keretek között vitatható és nem a parlamenti jogalkotás keretei között. (16.50) Én sem tenném ezt egy törvény részévé, még a mellékletben sem, viszont a végeredmény, tehát a számítási eredmények, ha az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy azt csak törvényben lehet előírni az önkormányzatok alkupozíciója számára, akkor lehetnek részei esetleg egy törvénynek. Tehát én a módszertől innentől kezdve eltekintenék, és kivenném ebből, erre mondtam azt annak id ején saját körünkben is példaként, hogyha a kör képletét - ami egy egyszerű képlet - beemelnénk egy törvénybe, akkor végeláthatatlan viták indulhatnának közöttünk abból, hogy milyen pontossággal kell a ""t kiszámítani, ugyanis mindenkinek más lenne ezzel kapcsolatban a véleménye. Amit képviselő úr egyébként a fogalmakkal kapcsolatban elmondott, az azért érdekes, mert a mi számunkra - akik a szakmán belül vagyunk - ezek a fogalmak jelentenek valamit, de azt is jelentik egyben, hogy irgalmatlanul bonyolult, nagyon nehezen érthető, a normál működés határát súroló, a jogrendszernek az a része is Magyarországon, amelyik a társadalombiztosítási és egészségügyi kérdésekkel foglalkozik. Sajnos, valóban más a finanszírozó, más a működtető, más a tulajdonos, a fogalm ak időnként összecsúsznak és keverednek a jelenlegi jogrendben is. Szándékunk van olyan módosító indítványokat is benyújtani, ami itt egy kicsit megpróbál világosabb helyzetet teremteni, és megpróbálja nagyjából elkülöníteni ezeket az elemeket. Én azt vall om ezek után, hogy tényleg javítva ezeket az elemeket, megteremthetőe ebből a törvényjavaslatból egy olyan javaslat, ahol lehet, hogy a parlamentnek azt a döntést kell meghozni, hogy nem tudjuk egymás között biztonsággal eldönteni, hogy alkotmányos kontro lloknak megfelele minden elemében, de akkor ebben az esetben a szakavatott testületnek kell a véleményét megvárni és kikérni. Olyan szándékunk, hogy alkotmánysértő vagy az önkormányzatok jogait csorbító és azt elvonó törvényjavaslatot hozzunk, nincs, de k omoly szándékunk van arra, hogy valóban létrejöjjön egy olyan állapot, amikor
