Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A Magyar Rádió Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, továbbá a Hungária Televízió Közalapítvány átalakításáról szóló orsz... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
405 Annak érdekében, hogy kifejthessük véleményünket az Országgyűlés asztalán fekvő alapítóokirattervezetekről, arról a folyamatról kell beszélnünk, amely az átmenet, az átalakulás folyamata. Ennek a folyamatnak négy szereplője van. Szereplője ennek az átalakulásnak az Orszá ggyűlés, szereplője a kormány, szereplői a parlamenti pártok, a parlamenti képviselőcsoporttal bíró pártok, és nyilvánvalóan szereplői ennek az átalakulásnak a már működő közszolgálati intézmények, tehát a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televíz ió. Nem képzelhető el a - remélem mindannyiunk által várt és remélt - zökkenőmentes átalakulás és átmenet akkor, ha mind a négy szereplő nem teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a törvény rá ró, és mind a négy szereplő nem úgy teljesíti ezeket a felad atokat, hogy ugyanakkor nem terjeszkedik túl hatáskörén, nem avatkozik be ennek a folyamatnak más szereplői által teljesítendő feladatok végrehajtásába. Azt hiszem - é s ebben is csatlakozni tudok Zsigmond Attila képviselőtársamhoz , a médiatörvény kihirdetése, illetve hatálybalépése óta eltelt alig több mint három hét, egy hónap vegyes képet mutat ebből a szempontból. Nézzük talán röviden az általam előbb utalás formáj ában jelzett szereplőket! Megítélésem szerint nagyonnagyon fontos jelenség az, hogy a törvény elfogadása után is megmaradt az oly sokat emlegetett hatpárti légkör, a kompromisszumkereső, konszenzuskereső légkör, amely 1995 szeptember végétől a törvény elő készítését jellemezte. Január hónapban, február hónapban is többször ülésezett a parlament kulturális bizottságának hatpárti médiaalbizottsága, és ezeken a bizottsági üléseken a törvény előkészítésének időszakához hasonlóan a megegyezést, a hatpárti megeg yezést, a minden parlamenti tényező által elfogadható megoldásokat kerestük, s úgy ítélem meg, hogy sikerült is megtalálnunk. Fontos dolog, hogy ez a konszenzuskereső, megegyezést kereső légkör nemcsak a hat parlamenti párt, hanem a négy ellenzéki párt köz ött is jellemző maradt az elmúlt időszakban, hiszen a törvény az ellenzék és a kormánypártok esetében is nagyon komoly konszenzuskényszert teremt meg, és nagyon sok olyan személyi javaslat van, amelyeket az ellenzéki pártok, illetve a kormánypártok kizáról ag csak egymással egyetértésben tehetnek meg. Azt gondolom, megelégedéssel jelenthetem ki: a parlament négy ellenzéki pártja valamennyi, az ellenzék által betölthető médiatisztséget illetően megegyezésre tudott egymással jutni. Fontos szereplője az átmenet , az átalakulás folyamatának a kormány. A kormány működésével kapcsolatban nem a természetesnek tekinthető ellenzéki kritikai igény kielégítése okán kell nekem is megemlítenem azt, amiről már képviselőtársam szólt, hogy rendkívül fontos, az átalakulás szem pontjából az egyik kulcsmomentum, hogy a kormány mennyiben tud eleget tenni annak a törvényben és a saját maga által - tehát egy kormányhatározatban - megfogalmazott kötelezettségnek, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési intézmények rész vénytársasággá történő átalakulásáig a kormánynak el kell végeztetnie ezen nagy vagyontömeggel rendelkező közszolgálati intézmények vagyonleltárának az elkészítését. Hiszen e nélkül - egy pontos és hiteles, a törvényelőkészítés során oly sokat emlegetett műszóval: auditált vagyonleltár nélkül - nem képzelhető el az, hogy kifogástalanul, tisztán és áttekinthetően kezdhessék meg működésüket mind a közalapítványok, mind pedig az átalakult intézmények, a részvénytársaság formában működő Magyar Rádió, illetve M agyar Televízió. Fontos döntési helyzetben van a kormány a Duna Televíziót illetően. Azért kell kiemelni a Duna Televízió anyagi helyzetét, mert a Duna Televízió korábbi, a törvényt megelőző időszakáról kialakított esetleg meglevő véleménykülönbségek ellen ére is, azt nyugodtan kijelenthetem, egyetértenek abban a parlamenti pártok médiaügyekkel foglalkozó politikusai, hogy a működőképesség veszélyeztetettsége az átalakulás időszakában anyagi szempontból legnagyobb mértékben a Duna Televízió esetében van meg.
