Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP):
4024 hogy munkavállalói érdekképviseletről van szó, va gy munkáltatói érdekképviseletről van szó, független ez a vélemény attól, hogy milyen ideológiai vagy politikai hatások, irányzatok, áramlatok hatják át az adott szervezetet. A véleményük tehát valamennyinek ugyanaz, szerepelnie kell az érdekegyeztetésnek az alkotmányban. S azt hiszem, hogy az alkotmányozó ez alól a társadalmi igény alól semmiképpen sem vonhatja ki magát. Lehet természetesen arisztokratikusan hátat fordítani ezeknek az igényeknek, lehet azt mondani, hogy a jogtudománynak nem kell foglalkozn ia a társadalom különböző szervei és intézményeinek érdekegyeztetési igényeivel, de én nem tartozom azok közé, meg kell mondani, akik ezt az álláspontot képviselik. Tehát véleményem szerint most, ebben a társadalmi helyzetben, ami most van, mert hiszen hoz zá kell tenni, hogy a társadalomban nem érezhető valamilyen alkotmányozási düh. Én úgy gondolom, hogy voltaképpen az a kérdés, hogy az érdekegyeztetés szerepel vagy nem az alkotmányozásban, vagy az alkotmányban, az a legitimációnak a kérdése, az alkotmány legitimációjának a kérdése. Egyfelől, másfelől pedig azt szeretném megjegyezni, hogy azoknak a pártoknak, akik lehetetlenné teszik esetleg, hogy az érdekegyeztetés szerepeljen az alkotmányban, bizony szembe kell nézni a társadalmi szervezeteknek a vélemény ével és a megítélésével, és ez a szembenézés a választásokon nem szokott megfelelő eredményeket előidézni. Tisztelt Országgyűlés! Nyitva van természetesen az, hogy mit kell az alkotmányban szabályozni, hogy hol kell a szabályozást elvégezni, hogy hogyan ke ll szabályozni. Ezek a kérdések ezek ebben a tekintetben pillanatnyilag még nyitottak, és az a valóság, hogy véleményem szerint a szakma sem szentelt ennek a kérdésnek megfelelő figyelmet az alkotmány előkészítése során. Lehet vitatkozni a különböző megold ásokon, lehet a különböző kodifikációs eljárásokon is vitatkozni, egyet nem lehet megtenni véleményem szerint, azt, hogy az érdekegyeztetés kérdését lesöpörjük az alkotmányelőkészítő bizottság vagy pedig a parlament asztaláról. Köszönöm szépen a figyelmük et. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Jeszenszky Géza képviselő úrnak, MDNP. DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő alkotmányozási alapelvek negyedik részében szerepel a következő mondat, idézek belőle: "Legyen választójoga minden nagykorú magyar állampolgárnak, ha a választás napján az ország területén tartózkodik." Tisztelt Ház! A rendelkezésemre álló rövid időben ezzel az egy kérdéssel kívánok foglalkozni. Ez a megfogalmazás, és a mögötte álló felfogás , a Magyar Demokrata Néppárt felfogása, véleménye szerint ellentétes a nemzetközi gyakorlattal. Ellentétes az Európai Unió alapelveivel, hiszen ott a munkaerő szabad mozgása nem jelenti a nemzeti keretek feladását, a nemzeti tudat és állampolgári kötődés g yengülését, hanem azt elválasztja a pillanatnyi lakó- és munkahelytől. Tehát az az állampolgár, aki az Unió valamelyik másik tagállamában vállalt munkát, ott letelepedett, azért még megőrzi eredeti állampolgárságát, és eredeti országában gyakorolhatja vála sztójogát. Ugyanakkor a helyi önkormányzati választásokon tényleges, adott esetben külföldi lakóhelye szerint vehet részt. Így számos külföldön élő, vagy éppen külföldön tartózkodó brit, francia, portugál- és sorolhatnámállampolgár, aki éppen külföldön él , amikor hazájában választásokat tartanak, fölkeresi a kijelölt helyeket, általában a külképviseleteket, és ott leadja szavazatát. De így van ez a legtöbb más országban is. 1989ben például, amikor Magyarországon még ahogy emlékszünk, igen sok lengyel épít őmunkás dolgozott, és kitűnően dolgozott, tegyük hozzá, saját egyetemem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem épülete tanúsítja ezt, akkor ezek a munkások vállalva a hosszú várakozást is, tömegesen szavaztak akkor a Szolidaritásra, a lengyelországi ren dszerváltozásra.
