Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3953 gondolatszabadság is absztrakt, de megnyilatkozik a véleménynyilvánításban és talán még cselekvésben. Ugyanígy az emberi méltósághoz való jognak alapvető jognak kell lenni, mert minden polgárnak érezni kell, hogy azt a másik polgár é s a hatalom is elismeri. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, hiszen részletesen is majd lehetőség nyílik a vitás kérdések kibeszélésére. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége következetesen a demokrácia pártján áll, ahol az ellenzék is kifejthet i a véleményét, és éppen ezért ellensége mindenféle túlzott személyi hatalomnak. A másik kérdés: felvetődött, hogy a társadalom és a társadalmi szervezetek ki lettek volna rekesztve ebből a folyamatból. Nem voltak kirekesztve. Szeretném jelezni, hogy a Sza bad Demokraták Szövetsége részéről saját magam is legalább 10 olyan konferencián, megbeszélésen részt vettem, ahol a különböző társadalmi szervezetek képviseltették magukat, elmondták a véleményüket. Nagyon sajnálom, hogy ők elmondták, hogy más frakciók ez t nem tették meg velük, és nagyon megköszönték a mi együttműködési szándékunkat. Természetesen ez a lehetőség adva lett volna a Kisgazdapárt számára is. Nem titokban folyt egyébként a tanácskozás. A tanácskozáson óriási mértékben, mintegy 200 szakértő bevo násával, akik közül - ahogy Bihari Mihály is említette , mintegy 1520 rendszeresen, alkalmanként részt vett a különböző megbeszéléseinken. Igenis bevontunk mindenki mást, aki erre igényt tartott és akire számítanunk lehetett. Az, hogy Torgyán József ebbe n nem vett részt, bár tagja volt a bizottságnak, erről már Bihari Mihály beszélt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. TÓTH PÁL (MSZP) : Kö szönöm szépen. A halálbüntetésről, képviselő úr. Három dolgot. Az egyik: nem a szociálliberális média értelmiség leleménye, hanem az európai jogfejlődés pillanatnyilag ebben a kérdésben uraló tendenciája a halálbüntetés eltörlése. Alig van európai ország, ahol halálbüntetés érvényben volna. Például van olyan Beneluxállam, ahol érvényben van. Az utolsó halálos ítéletet 1915ben - ha jól emlékszem - hajtották végre egy katonatiszten, aki a háború kellős közepén egy terhes asszonyt megerőszakolt. Ez az európa i jogfejlődés pillanatnyilag uralkodó tendenciája. Másodszor: azt mondta a halálbüntetés ellen annak idején, a rendszerváltás éveiben küzdő liga vezetője, egy igen neves jogászprofesszor, hogy Isten őrizzen meg attól, hogy politikai erők a halálbüntetést ü rügyként használják népszerűségük fokozása érdekében. Nem tudom másként minősíteni ezt. A harmadik dolog pedig: hogy Magyarországot - és ezt ön ugyanolyan jól tudja, mint én, képviselő úr - egyszer köti egy alkotmánybírósági határozat, másodszor pedig köti k nemzetközi egyezmények, amelyekhez csatlakoztunk a jogharmonizáció, az Európai Unióba való igyekvés reményében és ígéretében. Ezek olyan kötöttségek, amelyeken persze túl lehet lépni, föl lehet mondani ezt a szerződést, de nem hiszem, hogy egy ilyen lépé s komfort lenne azzal a törekvéssel, amely az Európába való tartásunkkal kapcsolatos és amelyről úgy tudom, nemcsak a szociálliberális oldal ambíciója. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
