Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3949 merik nyilvánosan tisztázni. Természetesen a Független Kisgazdapárt is törekszik a mind nagyobb szavazati arányok megnyerésére, de ez nem jelenti azt, hogyha szükség esnek látjuk a magyar nép érdekében, ne merjünk szembeszállni az álliberális tömegmédiák véleményhatalmával. Az áldozatok pedig, döntő többségben az egyszerű magyar emberek lakóhelyeiről, Pest tömeges bérkaszárnyáiból és a külföldről idetelepült bűnözők ál tal ellepett vidéki városok lakóiból kerül ki. Hiába indulnak meg egyegy brutális rablógyilkosság után népmozgalmak a halálbüntetés visszaállítására, a szociálliberális médiák elhallgatják ezeket, és gúnyolódnak rajtuk, mint a primitív bosszúvágy kifejező désén. Pedig ezek a spontán mozgalmak nem azok, és inkább annak érkezett el az ideje, hogy a liberális erők beismerjék tévedésüket. A következő témakör a magánélet sérthetetlenségének jogával kapcsolatos vélemények értékelése. A koncepció alkotmányi rendel kezéssé kívánja tenni azt a különbségtételt, hogy a közélet területén fellépő állampolgárok és politikusok jogát korlátozni lehet, ezzel szemben a többi állampolgárét nem. Erre azt az ideológiát találták ki e különbségtevés védelmezői, hogy a közélet átlát hatósága kívánja ezt meg. A közéletben fellépők magánélete kisebb fokú védelmének tényleges hatása azonban úgy jelentkezik, hogy ezzel a tömegmédiumokat kézben tartó politikai csoportok hatalma növekedik meg a kormányzattal és a politikusokkal szemben. Miv el azok a politikusok, akiknek irányzatával szemben állnak a tömegmédiumok, a legagresszívebb fürkészésnek lesznek kitéve - mint ahogy ma is ez a helyzet , ám azok, akik az ő politikai csoportjaikhoz tartoznak, a legnagyobb jogellenes vagy erkölcsellenes cselekedetek elkövetése esetén is védettek maradnak a tömegmédiumok nyilvánosságától. Itt emlékeztetném igen tisztelt képviselőtársaimat az egyik bank elnökének szabadlábra helyezésére, aki mint hős jelent meg, a letartóztatása után szabadulva a tvhíradó és a többi média prezentálásában, míg a többi politikai irányzathoz tartozó párt és politikusok, a legkisebb vitatható, vagy nem vitatható csak vitathatóvá tett lépései is hetekig botrányként kerülnek sokszor tálalásra a médiumokban. A mai magyar médiavisz onyok között tehát ez a rendelkezés egyszerűen a médiahatalom erejét emeli a kormányhatalom és a parlamenti intézmények rovására. Ezzel kapcsolatban, de következő kérdésként kell szólnom még a véleménynyilvánítás szabadságáról. Az alapjogok közül különösen ez a jog követeli meg, hogy részletesebb kifejtéssel kerüljön be az új alkotmányba. Ugyanis ez az alapjog a tömegmédiumok és a sajtó működésének tartalmi meghatározója, míg a sajtószabadság inkább csak általában jelöli a lapalapítás és működés szabadságát . Magyarországon a politikai akaratképzés és a politikai közvélemény alakítása csak részben történik meg a létrejött többpártrendszer keretein belül. Nagyobb részben a tömegmédiumokon keresztül valósul ez meg. Ennek történeti okai vannak, és a strukturális okok miatt ez tartósan így marad a jövőben is. Ezért a tömegmédiumok politikai kiegyensúlyozottsága az egész magyar politikai rendszer működésének garanciáját jelenti. A véleménykifejezés szabadságának pedig ez az ún. objektív intézményi oldala. Megítélés ünk szerint tehát fel kell venni az alapjogok katalógusába, a véleménykifejezés szabadságának deklarálása mellett ezt az objektív intézményi oldalt is és ennek biztosítékaként a német alkotmányjogból három mechanizmus átvételét javaslom. Az írott sajtóban, ahol a pártosan elfogult újságírásnak bevett hagyományai vannak, a modern demokráciákban is egyegy lap politikai elfogultsága elfogadható. Ám az országos napi- és hetilapok vonatkozásában, összességében a politikai irányzatok kiegyensúlyozott jelenlétére törekedni kell. Ennek eszköze lehet, és itt a hármas koncepcióból az első átvétele - zárójelben jelzem meg - a hirdetési piac kiegyenlítésére bevezetett, ún. hirdetési adó és az ebből képzett hirdetési esélykiegyenlítési alap, melyre vonatkozólag én már k orábban egy ízben országgyűlési határozati
