Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3945 A szociális partnerekkel lefolytatott kormányzati egyeztetések - és itt gondolok nemcsak erre a kormányzati ciklusra, a megelőző évekre is - jelentősen hozzájárultak a társadalmi stabilitás megőrzéséhez. Ezt a stabilitást kívánjuk védeni akkor, amikor meg akarjuk akadályozni, hogy az érdekegyeztetés kötelezettsége függjön a különböző politikai felfog ást képviselő kormányok gyakran eltérő gyakorlatától, felfogásától, s ahogy ezt a szférában is tapasztaltuk például Bulgári esetén a megelőző években. (8.10) Az eddigi viták még nem foglalkoztak azzal a - feltételezhetően ugyancsak nagy polémiát kiváltó - kérdéssel, hogy konkrétan milyen megfogalmazás kerüljön be az alkotmányba e kérdésben. Érthető, a vita egyelőre a lenni, bent lenni vagy bent nem lenni kérdésre koncentrálódott. Később azonban pontosan meg kell fogalmazni, mi szerepeljen az érdekegyeztetés ről az alkotmányban, és ennek helyét és ki kell jelölni, például a jogrendszerről szóló fejezetben, mint az állam jogalkotási önkorlátozása, vagy az önkormányzatokról, köztestületekről, illetve az állampolgárok gazdasági, szociális érdekképviselethez való jogáról szóló részben lehet. Úgy vélem, ennek részleteibe még korai lenne belemenni. Annyi azonban talán már most is leszögezhető, amennyire helyeselhető, hogy az alkotmány rögzítse az országos érdekegyeztetés alkotmányos alapjait, tulajdonképpen azt, ami t az állam nem támadhat meg, annyira helytelen lenne, ha egy túlságosan részletező szabály más alapjogokat - hogy példákat említsek: az Országgyűlés vagy kormány hatáskörét, illetve jogalkotási eljárást - sértene. Leghelyesebb az volna, ha a nemzetközi mun kaügyi szervezet 144. számú egyezményéhez hasonlóan, azt a követelményt rögzíteni, az alkotmány, hogy az országos szinten hatékony tanácskozásokat folytassanak a közhatóságok, a munkaadók és a dolgozók szervezetei részvételével. Köszönöm szépen a figyelmük et. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kiss Péter képviselő úr felszólalását. Soron következik Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt követi majd Dornbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetségétől. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszö nöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az 1989ben indult társadalmipolitikai rendszerváltás torzulásai miatt az elmúlt években olyan tulajdonlási, médiahatalmi feszültségek és egyensúlytalanságok alakultak ki Magyarországon, hogy a ho sszú távra tervezett alkotmány készítése nem lehet alkalmas a mai viszonyok között. Ezeket az egyenlőtlenségeket - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - először meg kell szüntetni, és csak utána lehet ráalapozni a társadalmi viszonyokra egy új alk otmányt. Ha azonban már egyszer megindult az alkotmányozás folyamata, akkor - a Kisgazdapárt véleménye szerint - arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy a szélesebb társadalmi tömegek nyilvánossága előtt vitassuk meg az alkotmányozás alapkérdéseit, és ezzel a z évtizedek óta elhalt közjogi tudást újraélesszük Magyarországon. Szemben tehát a kormányzó pártok gyorsított alkotmányozási szándékával, a Kisgazdapárt egy mélyen futó és szélesen hömpölygő alkotmányozási folyamat híveként igyekszik szélesebb mederbe ter elni ezt a folyamatot. Ebben a szándékában sok száz civil szervezet véleményére is hivatkozhat. A magyar társadalom tehát az átmenet eltorzulása miatt súlyos válságba került az elmúlt évek során, és e válságból kilábalásra - a Független Kisgazdapárt állásp ontja szerint - az alkotmányos demokrácia modelljei közül az egyközpontú és erős végrehajtó hatalom lenne szükséges, vagy egy erős prezidenciális, köztársasági elnöki kormányformával - ebben az esetben természetesen rendkívül jelentős mértékben le kellene szűkíteni a miniszterelnöki hatalmat- , vagy pedig egy erős miniszterelnöki hatalommal, egy kancellári típusú miniszterelnöki hatalommal. Természetesen mindkét esetben az alkotmányos alapjogokat és azokat az alkotmányos kereteket, amelyek
