Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3938 Tehát lehet ilyen példákat is felhozni, tisztelt képviselőtársaim. Az előző négy éves ciklusban az ellenzék pártjai - és itt a Fid eszt nem nagyon sorolnám hozzá, mert megnézhetik az előző négy év alatt, hogy mennyi Fideszes napirend előtti felszólalás hangzott el - elég kevés egyébként , de a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége elég sok napirend előtti hozzászó lást tett meg. Ezek között valóban voltak nagyon fontos ügyek, és valóban voltak, úgy gondolom, kevésbé fontos ügyek. Azonban ennek a megítélése, azt hiszem nem ránk tartozik, a Házra tartozik, bármely képviselőre tartozik, valamilyen bíróra tartozna, hane m a választópolgárok megítélésére tartozik. És lehet, hogy önök nagyon jól éltek ezzel az eszközzel, tisztelt szocialista párti képviselőtársaim, mert a választópolgárok önökbe helyezték a bizalmukat, és jól éltek ezzel az eszközzel, amitől most viszont me g kívánják fosztani az ellenzéket. Amikor önök ellenzéki képviselőként itt ültek ebben a Házban, akkor élhettek ezzel a lehetőséggel, most azonban széleskörűen el kívánnak vonni ilyen jogokat. (16.20) Én azt gondolom egyébként, hogy a napirend előtti felsz ólalások nem vonnak el időt a bármilyen tárgysorozatban levő ügy tárgyalásától, hisz a Ház ideje meghosszabbítható, erre számtalanszor volt példa, például a Bokroscsomag benyújtásakor, ugye egész hajnalig itt ültünk, tisztelt képviselőtársaim. De még az e lőző ciklusban is emlékszem arra, amikor háromnapos vitában ültem itt. Először fordult elő katonakorom óta, több mint tíz év után, hogy három napig egyfolytában még ruhát sem tudtam váltani, mert még jegyzőként is szolgálatot kellett teljesítenem a Házban, mert háromnapos költségvetési vita folyt, és szavazás folyt ebben a Házban, amikor rendkívül kemény harc volt az akkori kormányzó pártok és az akkori ellenzéki pártok között. Tehát akkor sem lehetett azt mondani, hogy elvont volna bármitől bármilyen időt a napirend előtti hozzászólások kérdése, mert a kormánypártoknak mindig meg volt az a lehetősége és mindig meg is lesz a lehetősége, hiszen az önök kezében van a többség, és az elnök mindig is a legnagyobb kormányzó pártból került ki hagyományosan, most is így van, az új magyar parlamenti demokráciában is ez valósult meg, és ez egy helyes megoldás, hogy a kormányzó párt adja mindig is a parlament elnökét, ezáltal neki számos olyan lehetősége van mind az elnöknek, mind pedig a többségnek arra, hogy az akarat át érvényesítse, tehát minden kérdést, amit a kormányzó pártok akarnak, azok napirendre fognak kerülni, amit ők nem akarnak, azokat el fognak utasítani, és el is utasítják, mindezt láthatjuk naponta, és ezeket a kérdéseket meg tudják tárgyalni. Szó volt it t többször is az obstrukció kérdéséről, tisztelt képviselőtársaim. Koscsó Lajos képviselő úr említette, de mások is felvetették talán ezt a kérdést, hogy az ellenzék ezzel tulajdonképpen obstruál. Én azért nem használnék ilyen szavakat, hogy obstruál az el lenzék. Az ellenzék nem obstruált, úgy gondolom, a napirend előtti hozzászólások kérdésében, csak próbálta tenni a dolgát arra, amire megválasztották. Lehet természetesen obstruálni. Obstruálni avval lehet leginkább, és én ezt elmondtam egyébként az 1994e s parlamenti vitában, amikor a Házszabályról vitatkoztunk, és akkor én tartottam a Fidesz részéről a vezérszónoklatot, hogy az, hogy egy parlament hogyan működik együtt és milyen a konstruktív együttműködési lehetőség, az jelentős részben a Házszabálytól i s függ, és ha egy Házszabály minél inkább nyitott arra a kérdésre, hogy a kisebbség felé tud nézni, a kisebbségnek lehetőséget tud biztosítani, akkor annak a kisebbségnek nem lesz érdeke az obstruálásra, és úgy gondolom, hogy ez eddig ebben a Házban nem is valósult meg. Azonban abban az esetben, amennyiben a kormányzó pártok úgy döntenek, hogy ők az erő útjára lépnek minden területen, és ezen az úton is az erő útját választják, erre természetesen megvan a joguk és megvan a lehetőségük rá, de akkor viszont a kisebbségnek tényleg csak az egyedüli fegyvere a parlamentben az obstrukciós lehetőség lesz, ami szerintem egyáltalán nem tesz jót a parlamenti demokráciának, mert azt lejáratja. Nemcsak minket járat le, akik esetleg az obstrukciót csinálják, hanem az eg ész demokratikus rendszert járatják le, és ez azt gondolom, hogy nem lenne jó. De hogyha azt gondolják, hogy ez a módszer mégis eredményre vezető, akkor mi készek vagyunk