Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3922 nyilvánossággal, a parlamentikép építéssel, a lakossággal való kapcsolattartással összefüggésben egy rendkívül lényeges kérdés. Azért hangsúlyoztam általánosabban ezt, mert nem csak a napirenden kívüli felszólalásokról van szó. Koscsó Lajos egy másik pro blémát is említett, amelyben kialakult egy Házszabályellenes gyakorlat, amelyet szintén célszerű a helyére tennünk. Bár ehhez nem kell Házszabálymódosítás, csak be kell tartani a Házszabályt. (15.00) A legtöbb vitát kiváltott kérdés a napirend előtti fels zólalások témáját érinti. Itt szeretném jelezni, hogy egy Országgyűlés akkor nevezhető igazán jogállami, rendezett keretek között működő Országgyűlésnek, ha a tevékenységét szabályos, szabályozott jogállami keretek között folytatja. Ennek egyik legfontosab b eleme, hogy az Országgyűlés munkája kiszámítható legyen, hogy az Országgyűlés tervezze, hogy mit fog végezni. Ennek a formája minden kulturált jogállamban a napirend. Az Országgyűlés a tevékenységét napirend szerint végezheti, ha tényleg el is akarja vég ezni, mert egyébként szétesik, kaotikussá válik. A legfontosabb kérdésekről elterelődik a szó. Van elvi jelentősége is ennek a kérdésnek, hiszen a napirendet az országgyűlési képviselők többsége fogadja el, tehát ebben egyetértés van. Ugyanakkor a napirend en kívüli megszólalások mögött nem áll ez az egyetértés, tehát egyes képviselőcsoportoknak az egyéni csoportérdeke előzi meg azt, hogy a parlament végezhesse a közös kollektív munkáját, amelyben egyetértés született. A napirend előtti felszólalásoknál kezd etben volt olyan ellenzéki párt, közelebbről hadd nevezzem meg, a Fidesz, amelyik - emlékezetem szerint három alkalommal is - tiltakozott az ellen, hogy a Házszabály megszegésével hangzanak el napirend előtti felszólalások. Milyen értelemben? A Házszabály értelmében kimondottan napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben lehetne soron kívüli felszólalást kérni. A négy feltételnek együttesen kell megvalósulnia, hogy valóban egy ilyen, a napirendet félretevő felszólalás elhangozhassék. A már említett statisztikák szerint nagyon aggályos az, hogy ezek a témák, amelyek itt sorra kerültek napirenden kívül, valóban ennek a négy feltételnek megfelelneke. Természetesen a mindenkori elnök rendkívüli nehéz helyzetbe kerül akkor , ha alkalmanként kéne állást foglalni abban a kérdésben, hogy egy felszólalás nem felel meg ennek a négy kritériumnak és éppen ezért esetleg megvonná a szót a felszólalótól. Én úgy gondolom, hogy nem elnöki beavatkozással kell ezt a kérdést rendezni, hane m a politikai kultúrának a helyretételével. Nem szabad erőszakkal kikönyökölni bizonyos témákat a Házszabályban adott és visszaélésre is lehetőséget adó rendelkezéseknek a félretételével, úgy, hogy szubjektíve esetleges periférikus, esetleg komolytalan kér déseket is országos jelentőségűvé és halaszthatatlanná minősítsen bárki. Az elmúlt hétről rendkívül negatív példának tartom azt, hogy akkor, amikor az Országgyűlés megkezdi Magyarország történetének az egyik legfontosabb jogalkotási aktusát, az alkotmányoz ási folyamatot, akkor akadjon képviselőcsoport, amelyik azt a rendkívül komoly és halaszthatatlan kérdést tegye fel az Országgyűlésen, hogy lesze 1996. szeptember 1jén tanévnyitó. Én azt hiszem, hogy ez méltatlan volt. Elnézést a konkrét példáért, de ez méltatlan volt a Magyar Országgyűléshez. Rendet kell csinálni! A Magyar Országgyűlésnek a kellő komolyságát el kell érnie és valóban a Magyar Országgyűlésnek azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyeket tervezni tud, amelyek az ország közös problémái nak a megoldását jelentik. Ebből a szempontból mindenképpen garantálni kell azt, hogy a törvényhozási munka mellett a végrehajtó hatalom ellenőrzésének a kulturált, Házszabályban rögzített, szabályozott formái működhessenek és ebben az ellenzéki jogok maxi málisan érvényre jussanak. De az nem ellenzéki jog, hogy a parlament komolyságát időnként félretéve, a parlament tevékenységét megakadályozva a törvényhozási munkát egyesek megakadályozzák csak azért, mert előttük lebeg egy valamikori cél, hogy máris kampá nyolni kelljen a valamikori választásokra és ezzel, hogy a saját imázsát valaki építhesse, lefoglalja azt a
