Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
3915 jogokat, vagy kötelezettségeket állapít meg, nem akármilyen szintű alkotmányban, hane m az Országgyűlés által meghozott törvényben kell kihirdetni. Az alkotmánykoncepció - némileg Salamon László által elmondottakkal ellentétben - szintén alapvetően ezen az alapon áll, vagyis részben monista, részben dualista alapon. A koncepció ugyanis kimo ndja, hogy - idézem - "A Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait." Ez azt jelenti, hogy az alkotmány maga mondja ki azt, hogy a szabályok automatikusan érvényesülnek a belső jogban, maga az alkotmány hajtja végre a tra nszformációt. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai tekintetében tehát a koncepció a monizmus alapjára helyezkedik. Salamon László által többször is hivatkozott Bagyova András egyébként ugyanezt a megoldást ajánlja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Német Zsolt, a Fidesz részéről, őt követi majd Tímár György, a Független Kisgazdapárt képviseletében. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két kérdésről kívánok szólni, a külpolitikát érinti mind a kettő. Az egyik a nemzetközi jognak és a belső jognak a viszonya, amelyet az elmúlt percekben többen érintettek már, a másik pedig a z általános rendelkezéseket érintő külpolitikai kérdéseknek egy köre. A dualizmusmonizmus vita, hogy megvilágítsam még egyszer én is, hogy miről is szól ez. A dualizmus értelmében a magyar jogrendszer és a nemzetközi jog rendszere két külön jogrendszert a lkot és létesíteni kell valamifajta áttételt, valamifajta transzformációt arra, hogy hogyan kerüljön át a nemzetközi jogból a belső jogba egy bizonyos probléma. A monizmus, az egységet feltételez a két jogrendszer között és kijelöli a nemzetközi jogforráso knak a helyét a belső jogforrások között. A FideszMagyar Polgári Párt álláspontja az, hogy a magyar alkotmánynak és a magyar jogrendszernek a monizmus talajára kell állnia a következő megfontolásokból: először is azért, mert az Európai Unióban a monizmus érvényesül, ugyanakkor olyannyira erőteljes az összhang ez Európai Unióban a nemzetközi jog és a belső jog között, hogy a nemzetközi jogi szabályai az Európai Uniónak azok überelik az alkotmányokat, az egyes nemzeti alkotmányokat, tehát az alkotmányok fölö tt helyezkedik el a joghierarchiában a nemzetközi jog az Unión belül. Ha az Európai Unióhoz Magyarország csatlakozik, értelemszerűen mindenféleképpen részben monista rendszer fog kialakulni Magyarországon is. Ennek a vegyes rendszernek a kialakulása abban az esetben is elkerülhetetlen, hogyha most másképpen döntene a magyar Országgyűlés, de kalkulálni kell elvont jogi elvek helyett azt is, hogy az ország milyen helyzetben vagyon. Meggyőződésünk az, hogy egy gördülékeny áttétel a nemzetközi jog és a belső jo g között, lendületet adna Magyarországon a nemzetközi jogelvek térnyerésének, hiszen lássuk be, ma Magyarországon a jogalkalmazás során gyakorlatilag nem alkalmazzák a nemzetközi jognak az előírásait, a dualizmus gyakorlatilag hermetikusan szigeteli a nemz etközi jognak az alkalmazhatóságát. Ez ma a gyakorlati szinten megjelenő tapasztalat. Lenne egy harmadik előnye is annak, hogyha a FideszMagyar Polgári Párt álláspontját fogadná el a Magyar Országgyűlés, nevezetesen, hogy Magyarországnak a nemzetközi fele lőssége bizonyos jogviták esetén gyakorlatilag minimalizálódna, a közelmúltban hallhattunk arról, hogy Strassbourgban a Nemzetközi Emberjogi Bíróság előtt most már közel tíz olyan eset van, amely eléggé jó eséllyel fog a magyar állam kárára megszülető dönt éssel végződni. Nem kell félni. A monizmusba belefér az, hogy különféle kikötéseket tesz a Magyar Országgyűlés. Például a parlament bármely eseti szerződés megerősítését magához vonhatja ez esetben is, továbbá lehetőség van arra is, hogy Magyarország a nem zetközi jogforrásokat oly módon helyezze el a belső joghierarchiában, hogy az ne okozzon problémákat, adott esetben az alkotmány alatt, de a többi belső jogszabály fölött, tehát egy köztes pozícióban helyezkedhetnének el a nemzetközi jogforrások.
