Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP):
3910 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soro n következik Tóth Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd K. Csontos Miklós, a Független Kisgazdapárt képviseletében. Megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az alkotmánykoncepciójának általános vitája abba a szakaszába érkezett, amikor a választási rendszerről és a választójogról van szó. Ezt az alkalmat szeretném megragadni ahhoz, hogy néhány szót ejtsek a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéről. Tisztelt Ház! Tíz év telt el azóta - nagyon hosszú idő , hogy Magyarországon valaki azért lett országgyűlési képviselő, mert valamely nemzeti kisebbség politikai reprezentánsa volt. 1985ben köztudott, hogy az úgynevezett országos listán négy nemzetiségi képviselő jutott be a z akkori parlamentbe. Azóta nagyot fordult a világ, de úgy tűnik, hogy ez a kérdés változatlanul benne maradt a politikában. Emlékeztetném ugyanis a Tisztelt Házat arra, hogy 1990ben egészen rövid ideig létezett egy olyan alkotmányszöveg, amelyik rendelke zett a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről, de a paktumot követően, más egyebekkel együtt, ez a rész is kikerült az alaptörvényből. Mármár újra megoldottnak látszott a dolog annak idején, 1993 júliusában, amikor az akkori kormány benyújtotta a v álasztójogi törvényjavaslatát. Ezzel az történt, hogy kilyukadt ez a törvény, vagyis úgy került elfogadásra, hogy a kétharmadot nem kapott részek kimaradtak belőle. Így kimaradt többek között a kisebbségek parlamenti képviselete is. Tisztelt Ház! Az új alk otmány szabályozási elvei még csak utalást sem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a törvények és más jogszabályok tervezeteinek kidolgozásában hogyan vehetnek részt a társadalom legkülönbözőbb érdekszervezetei. A helyzet az, hogy az igazságügyi tárca konc epciója még tartalmazott erre vonatkozó részjavaslatokat, ez az előttünk fekvő azonban már nem. A magam részéről persze nem vagyok teljesen biztos benne, hogy egy adott időszak érdekegyeztetésének kialakult formáit érdemese, kelle, szabade az alkotmányb an hosszú időre rögzíteni. Van azonban egy olyan sajátos része a magyar társadalomnak, amelyiknek a törvényalkotásba történő bevonását kifejezetten törvény írja elő, és ez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek. (14.00) (A jegyzői székben dr. Kiss Róbertet dr. Kávássy Sándor váltja fel.) Tisztelt Ház! A helyzet, amint az önök előtt bizonyára ismert, hogy a különböző módon szerveződő társadalmi csoportok közül, egyedül a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatban fogalmazódott meg az a sokat emle getett bizonyos pozitív diszkrimináció szükségessége. Az ő esetükben ugyanis nem elégséges az, hogy mintegy követő módon vegyenek részt a törvényjavaslatok benyújtása előtti véleményezésben, hanem a jelenlegi törvényi szabályozás szerint arra is lehetőségü k lenne - amennyiben a dolgot komolyan vesszük , hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek közvetlenül vehessenek részt a törvények megalkotásában. Kétségkívül, az új alkotmánynak nem központi kérdése a nemzetiségek és az államiság viszonya. Ennek ellenére úg y gondolom, hogy ennek a kérdéskörnek a rendezésére ez az alkalom igencsak alkalmasnak tűnik. Annál is inkább, mivel ez ügyben a magyar Országgyűlés három éve, a kisebbségi törvény elfogadása óta lényegében a mulasztásos alkotmánysértés állapotában van. Ti sztelt Ház! A nemzetiségnek az az igénye, hogy parlamenti képviselettel biztosítsák részvételüket az őket érintő kérdések törvényi szabályozásában, egyszer már elismerést nyert 1993ban, amikor a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló kétharmados tö rvényt a parlament elfogadta. Ennek a törvénynek a 20. § (1) bekezdése kimondja: a kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon joguk van az országgyűlési képviseletre. A törvény elfogadása előtt még lehetett vitatkozni azon, hogy mit ér ez a képvis elet, meg miként fogja majd befolyásolni a Ház
